Jelenlegi hely

Felkészülés a gyerekvállalásra. Te feltetted magadnak ezeket a kérdéseket?

Egyik legnagyobb elhatározás az életünkben, amikor eldöntjük, hogy babát vállalunk. Ehhez a gondolathoz egy kiváló idézet kapcsolódik: 
„Gyermeket vállalni igen nagy elhatározás. Ezzel arról dönt az ember, hogy élete végéig a testén kívül dobog majd a szíve.” (Elisabeth Stone) 
​Összes eddigi olvasmányom közül ez írja le legjobban, hogy milyen érzés is valóban, amikor gyereke születik az embernek. Felkészülni erre a mély, minden sejtünket átjáró érzelemre szinte lehetetlen.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy milyen mennyiségű más jellegű témára érdemes már a várandósság alatt felkészülni. Hogy mekkora előnye van annak, ha már jó előre tisztázunk magunkban és/vagy a párunkkal bizonyos kérdéseket, és nem csak belecsöppenünk az adott helyzetekbe. 

Nyolc évvel ezelőtt, első kisfiam születésénél annyira pozitívan vártam a szülést, hogy semmilyen más forgatókönyv nem volt a fejemben, csakis a természetes szülés. Teljesen váratlanul ért, hogy császármetszés lett a vajúdásból, jó pár hónapig nem tudtam erről beszélni senkivel, annyira megrázott. Második terhességem alatt a szintén hatalmas pozitív hozzáállást nagy adag rugalmassággal és nyitottsággal egészítettem ki. Ez egyben összefoglalja minden szakember tanácsát: legyünk pozitívak végig a terhesség alatt, ugyanakkor ismerkedjünk meg minden elképzelhető lehetőséggel, ami csak felmerülhet és legyünk rugalmasak ezek felé. A császármetszés lehetősége mellett (ha valakinek fontos a természetes szülés), célszerű utána olvasni, orvossal átbeszélni a koraszülés körülményeit, illetve azt a lehetőséget a családdal, hogy ha nem egészséges baba születik.

A felkészülés lényege nem az, hogy pesszimista hangulattal várjuk a rossz előjeleket, sőt! Maradjunk pozitívak, és váljunk még magabiztosabbá azokkal a gondolatokkal, ismeretekkel, amelyek kiegészítik az általunk elképzelt optimális lefolyást. Ne a legnehezebb esetekkel tervezzünk, ugyanakkor legyen bennünk az a nyugalom, hogy mindenre gondoltunk, tudjuk, hogy kihez fordulhatunk, ha szükséges, kiknek a segítségére számíthatunk majd otthon. A gyermekvállalás ideális esetben is nagyobb felkészülést igényelne, mint amennyi figyelmet fordítunk rá. Nagyon sok olyan jellegű önismereti kérdés van, melyek megválaszolásával igazán felkészültnek érezhetjük magunkat és könnyebben telnek a babával való összeszokás első hetei, hónapjai. A válaszok tudatában nemcsak összeszedettebbek tudunk lenni életünk azon időszakában, amikor a legkialvatlanabbak, legfáradtabbak vagyunk, hanem jobban feltűnnek azok a különbségek, amelyek intő jelek lehetnek ránk nézve. 

Célszerű a terhesség alatt az alábbi kérdéseket feltenni, tudatosabban élni az életünket, így érzelmileg és mentálisan is stabilabbak tudunk maradni a baba mellett. A kérdések a testi, szellemi, lelki egyensúlyt tartják szem előtt, vagyis mindhárom témakörből célszerű őszintén meválaszolnunk a kérdéseket:

Fizikai egészség:

  • Milyen az egészségünk? Vannak-e rendszeres panaszaink? Érzékenyek vagyunk-e fronthatásokra? Szedünk-e rendszeresen valamilyen gyógyszert? 
  • Végzünk-e rendszeres testedzést? Meg tudjuk-e ezt majd baba mellett valósítani idővel?
  • Mennyi alvásra van általában szükségünk?

Szellemi egészség:

  • Hogyan kezeljük a fáradtságot, a stresszt? Hogyan tudunk relaxálni?
  • Hogyan viseljük, ha függnek tőlünk? 
  • Hogyan viseljük az egyedüllétet, ha társaság nélkül vagyunk?
  • Mennyire vagyunk határozottak, hogyan hozunk döntéseket?

Lelki egészség:

  • Milyen szinten van az önbizalmunk, magabiztosságunk?
  • Mennyire tudunk uralkodni az érzéseinken?
  • Mennyire vagyunk őszinték magunkkal, a párunkkal? Ki tudjuk-e fejezni a szükségleteinket? 
  • Tudunk-e kérni és elfogadni? 

A fenti kérdéseket érdemes szakemberrel, a családdal, barátnőkkel is megbeszélni, és szülés után együtt ismét átnézni. Bízzunk meg bennük! Amennyiben az a visszajelzésük, hogy megjelentek a viselkedésünkben a korábbiaktól eltérő reakciók, érdemes komolyabban odafigyelni magunkra!

Hogyan tudjuk visszanyerni a magabiztosságunkat, önbecsülésünket?

  1. Pihenjünk, aludjunk, relaxáljunk!
  2. Olyan emberekkel találkozzunk, akikkel jól érezzük magunkat, nem aggodalmaskodnak, nem adnak tanácsot, nem kritizálnak, hanem támogatnak!
  3. Ne a teljes napra és az összes megoldandó háztartási problémára koncentráljunk, hanem lépésről lépésre haladjunk!
  4. Ne fojtsuk magunkba az érzéseinket – beszélgessünk róla hozzánk közel álló személlyel, vagy írjuk le őket. Fogadjuk el a kezdeti hangulatingadozásainkat, és ne vádoljuk magunkat!
  5. Kérjünk segítséget! 

Ha a közvetlen környezetünk támogatása nem elég, ne szégyeljünk szakemberhez fordulni, így sokkal hamarabb túljutunk a nehézségeken és örömtelien élhetjük meg életünknek ezt a fontos időszakát.

Szabó-Máthé Hanga, anyacoach
www.anyacoaching.hu

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.
Ugrás az oldal tetejére