Az előadók arról beszéltek, hogy a kutatások alapján mit gondolnak, mit szeretnének a magyar családok a gyermekvállalással, család és munka összeegyeztetésével kapcsolatban, hogyan adnak választ ezekre a közelmúlt családbarát intézkedései, milyen megoldások lennének célravezetőek.
Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa szerint a női foglalkoztatás bizonyos területe és a születésszám szorosan összefüggnek, 2013 utolsó négy hónapjában a KSH adatai szerint többen születtek és többen is dolgoztak, mint korábban. A 2013-as női foglalkoztatási ráta biztosan magasabb lesz a 2012-es 52,1 százaléknál és az 1992-es 52,3 százaléknál is, így „újabb, immár 22 éves csúcsot értünk el a múlt évben”.
A miniszteri biztos utalt arra, a munkáltatóknak korábban gondot okozott az, hogy a visszatérő anyák szerettek volna rugalmasabb munkakörökben dolgozni, ami a munkaadóknak plusz költséget jelentett, illetve nagyon hosszú volt az a három vagy több év, amíg az anyák távol voltak. Az első problémára a munkahelyvédelmi akció kisgyermekes kedvezménye jelent megoldást, a másikra a gyed extra – közölte, - az Új Munka Törvénykönyve pedig megteremtette egy rugalmas munkaerőpiac jogszabályi kereteit.
Szükség van több bölcsődei férőhelyre is, ezek száma emelkedett az elmúlt években (2009-ben 26.687, 2013-ban kb. 38.000) de további 4000 fős férőhely bővítés várható idén. Cél egy jobb struktúrájú napközbeni gyermekellátás biztosítása, tehát a szülő munkahelye, lakóhelye közelében legyen elérhető bölcsőde, óvoda, családi napközi.
A ProLabora munkatársa leírta, hogy milyenek a családbarát munkahelyek, valamint bemutatta a „munka-család auditot”, amely a vállalatok családbarát törekvéseit méri, támogatja, javaslatokat tesz a fejlesztésre. A családbarát munkahely elősegíti a munkából fakadó kötelezettségek és a magánélethez kapcsolódó feladatok összeegyeztethetőségét. A kulcsszó a rugalmasság, nemcsak a munkaidő és a munkavégzés helye kérdésében, hanem a szervezet hozzáállásában is.
Sokszor nem pénzbeli ráfordításra van szükség, hanem szemléletmódbeli változásra, odafigyelésre a vezetők részéről. A munkavállalók szeretik az atipikus munkavégzési formákat: rugalmas munkaidő (törzsidő, csúsztatható munkakezdés), távmunka és részleges távmunka, részfoglalkoztatás, munkakör megosztás, stb. Nagyra értékelik a pihenőszobát, a családi napokat, valamint azt, ha a vállalat családi napköziben elhelyezést biztosít gyermekeik számára.
Ha a dolgozók jobban össze tudják hangolni a munkájukat és a munkahelyen kívüli életüket, akkor elégedettebbé válnak, és ezáltal elkötelezettebbek lesznek a munkaadójuk felé, motiváltabban, hatékonyabban végzik feladataikat, így a vállalat eredményesebbé válik.
Rugalmas foglalkoztatási formák és a kisgyerekeseket visszaváró, biztos munkahelyek kellenek még.
A munkaidőhöz igazodó óvodai-bölcsődei ellátás is segíti a gyermekvállalást.
A párkapcsolati és egzisztenciális biztonság ösztönzi leginkább a gyermekvállalást, a munka és a magánélet összeegyeztetését pedig az atipikus foglalkoztatási formák, a rugalmasabb gyermekintézmények és a családok élethelyzeteihez illeszkedő választási lehetőségek segítik elő – derült ki egy nemrég készült felmérésből.
A gyermek- és munkavállalás kérdéseit vizsgálta kutatásában a Növekvő Hold Alapítvány és az ERGO Európai Regionális Szervezet, az online felmérésben csaknem ezer, tizenkét év alatti gyermeket nevelő szülő vett részt. A Munka, család, gyermekvállalás 2014 elnevezésű felmérés eredményeit az alapítvány konferenciáján mutatták be. „A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy ott születik több gyermek, ahol az anyáknak lehetőségük van a kisgyermek mellett, részmunkaidőben, speciális foglalkoztatási keretek között dolgozni. Nem az a gond, hogy Magyarországon sokáig maradhatnak otthon az édesanyák, hanem hogy a magyar munkaerőpiac eddig nagyon rugalmatlan volt, kevesen tudnak, tudtak részmunkaidőben, távmunkában dolgozni” - mondta a rendezvényen Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos.
A felmérés eredményei szerint az újabb gyermek vállalása melletti döntést legnagyobb mértékben a stabil párkapcsolat, a dolgozó szülő magasabb jövedelme, valamint a gyes/gyed után a szülőre váró biztos munkahely segíti elő. A magasabb összegű gyedet és gyest a válaszadók 37, illetve 41 százaléka jelölte meg pozitív ösztönzőként. A válaszadók közül azok, akik még biztosan szeretnének gyermeket, a testvérkapcsolatok jelentőségét, a több gyermek, nagyobb család utáni vágyat, a gyermek és a család értékét, valamint az otthonról hozott minták szerepét emelték ki. A testvérkapcsolatokat részben a gyermekek szocializációja, fejlődése szempontjából tartják fontosnak, részben azért, hogy felnőttkorukban a testvérek tudják majd egymást segíteni.
A gyermeket már biztosan nem vállalók legnagyobb gátként az anyagi okokat és az életkort jelölték meg, valamint azt, hogy eljutottak fizikai és lelki teherbírásuk határára. Az anyagi okok között kisebb mértékben a létbizonytalanság szerepelt, nagyobb mértékben az, hogy a szülők szeretnének a gyermeküknek megadni mindent, vagy úgy gondolják, hogy több gyermek taníttatását, életkezdését már nem tudnák finanszírozni. A bizonytalanok csoportjában is elsősorban az anyagi tényezők okozzák a hezitálást, ám itt nem a jövőbeli kérdések kerültek előtérbe, hanem a családok jelenlegi helyzete: a biztos megélhetés hiánya, a túl kicsi lakás, a szabályozások változékonysága.
A felmérésben a munka és a magánélet összeegyeztetését elősegítő tényezők közül a megkérdezettek hetvenhat százaléka a részmunkaidőt, hetvennégy százaléka az elérhető, megnyugtató gyermekfelügyeletet, hatvannégy százalék a gyermekintézmények munkaidőhöz alkalmazkodó nyitva tartását, hatvanhárom százalék pedig az otthoni munka lehetőségét jelölte meg. A szülők harmada több rokoni, baráti segítséget is szívesen fogadna. A szöveges válaszokban visszatérő elem a megértőbb, a családosokat jobban támogató munkáltatók, a családbarát társadalom iránti igény.
A kisgyermekesek konkrét lehetőségeire vonatkozó kérdésekre a válaszadók harmincnyolc százaléka válaszolta, hogy vissza tudott vagy tud térni a korábbi munkahelyére, huszonöt százaléknak kell új állást keresnie, akár azért, mert nem veszik vissza, akár azért, mert pályát változtatna. A résztvevők harmincöt százaléka úgy ítélte meg, hogy nagyon nehezen vagy nehezen talált vagy találna új állást. Az alapítvány 2009-es kutatásában még a megkérdezettek hetvenöt százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen vagy nagyon nehezen találna munkát.
A gyermekfelügyelettel kapcsolatban a szülők nagy része az intézményekre számít: a gyermekek harmincnyolc százaléka óvodába, huszonhárom százaléka bölcsődébe, öt százaléka családi napközibe jár, tizenöt százalékára pedig a nagyszülők vigyáznak, miközben a szülők dolgoznak. Arra a kérdésre, hogy be tudnák-e vagy tudták-e adni bölcsődébe gyermeküket, a szülők harminchat százaléka válaszolta azt, hogy van elegendő férőhely, ami jelentős növekedés 2009-hez képest, amikor mindössze a válaszadók öt százaléka látta így a helyzetet.
A felvetésre, hogy a gyermek hány éves korában ideális a szülőnek munkába állnia, huszonhét százalék válaszolta azt, hogy hároméves kor körül, mert addig a gyermek fejlődése, az anya-gyermek kötődés miatt az édesanyja mellett van a gyermek helye, ugyanakkor huszonkét százalék szerint a gyerekek két-három éves kor között már igénylik a közösséget, valamint az édesanyának is könnyebb visszatérnie a munkahelyére.
Az eredmények azt jelzik, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál erősebben jelenik meg a részmunkaidő és az otthonról (is) végezhető munka iránti igény. Az édesanyák rugalmas megoldásokra vágynak, azaz akkor és olyan ütemben szeretnének visszatérni a munkába, ahogyan számukra, a gyermekük és a családjuk számára az a legjobb.
Forrás: Magyar Hírlap (www.magyarhirlap.hu)
Kinga (Budapestimami)
