Ami tegnap még jól bevált megoldásnak tűnt, ma már nem működik. Mit tehetünk tehát? Mind a gyerekeknek, mind a szülőknek állandóan alkalmazkodniuk kell az új élethelyzetek kihívásaihoz, ami sokszor nem könnyű.
A családi életben vannak kiemelt változások, melyek átmeneti krízissel járnak. A krízis szótól gyakran megijedünk, pedig nem jelent mást, mint egy fordulópontot: olyan helyzetet, melyre nincs még bevett gyakorlatunk, új megoldásokat kell keresni. Egy jól megélt krízis nem katasztrófa, hanem az új távlatok megnyílásának idejévé is válhat. Ha a családnak nincs elég erőforrása megküzdeni az adott krízissel, akkor a természetes fejlődési folyamat elakadhat, amely gátolja a harmóniát és a családtagok egyéni kibontakozását is.
Hogy melyek azok a legfontosabb szakaszok és köztük az átmenetek, amelyeken a családok az évek során végighaladnak, számos szakember igyekezett rendszerbe foglalni (pl. Hayes, Hill és Rodgers, Erikson). Az alábbiakban a legfontosabb szakaszokat, valamint azok lehetséges erőforrásait és buktatóit vesszük sorra.
Forrás: Pixabay
Pár gyermek nélkül
Az udvarlás időszaka és a házasságkötés után a fiatal párnak a legfontosabb feladata, hogy elszakadjon a szülői háztól és kialakítsa saját, önálló életstílusát. Ehhez hozzátartozik, hogy például miképp szervezik az életüket, hogyan osztják be pénzüket és a közös feladatok elvégzését, mire szánnak időt, energiát, milyen ünnepeket, rituálékat alakítanak ki. A gyermekek születése előtt a párnak általában még sokkal több közös ideje van, amelyet érdemes kihasználni a kapcsolat erősítésére, mélyítésére.
Ezen életszakaszban gyakran találkozunk olyan problémával, hogy a pár valamelyik vagy mindkét tagjának túl szoros marad a kapcsolata a származási családjával, így a szüleiknek túl nagy befolyása van az életükre. Ez számos problémához, nézeteltéréshez vezet, főleg, ha a fiatal pár fizikailag is közel marad, például azáltal, hogy a szülőkhöz vagy hozzájuk közel költöznek. Bármennyire is praktikus megoldásnak tűnhet ez a megoldás, ha lehetőségünk van rá, a hosszú távú családi béke érdekében fogadjuk meg a régi tanácsot: legalább olyan messze költözzünk a szülőktől, hogy papucsban ne lehessen egymáshoz átszaladni.
Az első gyermek születése és a kisgyermekes család
Az első gyermek érkezésével nem csak gyermek, hanem szülőpár is születik. A házaspárnak meg kell találni helyét és új feladatait a szülői szerepben. A gyermekek érkezése hatalmas örömet, de jelentős változást is hoz a mindennapokba. A fáradtság, a rájuk háruló hatalmas felelősség, valamint a megváltozó mindennapi ritmus nagy kihívást jelenthet az újdonsült szülőknek. Fontos felismernünk az esetlegesen megjelenő gyermekágyi depressziót és szükség esetén segítséget kérni az anyának. A gyermekszületéssel járó testi és lelki változások kihathatnak a párkapcsolatra és a szexuális életre is. Sokszor előfordul, hogy az apa kiszorítva érzi magát az anya és gyermeke között létrejövő bensőséges kapcsolatból. A kisgyermekes években, főleg, ha több gyermek érkezik egymás után a családba, nagy segítséget jelenthet a nagyszülők vagy egy babysitter segítsége. Fontos, hogy ezeket a segítő lehetőségeket a pár ki tudja használni és időt fordítsanak önmaguk testi-lelki egészségének és kapcsolatuk ápolására.
Család iskolás és kamasz gyermekkel
Ahogy a gyermekek nőnek, egyre magabiztosabbak, önállóbbak. Az iskoláskorba lépve a gyermek számára nagyobb hangsúlyt kap a kötelességteljesítés, a szabályoknak való megfelelés, a felelősségvállalás és együttműködés. Előfordul, hogy ezek az elvárások a szülőt legalább annyira frusztrálják, mint a gyereket és a szülő saját teljesítmény-elvárásait és szorongását vetíti a gyermekre. Gyakran a számos különóra és program közben kiemelkedő logisztikára van szükség a mindennapokban, hogy mindenki időben eljusson a dolgára. Ha mindkét szülő dolgozik, akkor sokszor nehéz a mindennapokban megtalálni azt az időt, amikor a családtagok önfeledten együtt lehetnek, játszhatnak, pihenhetnek.
A serdülőkorban megkezdődik a fiatal függetlenné válása a szülőktől. A serdülő legfontosabb életfeladata, hogy kialakítsa saját felnőtt identitását, meghatározza önmagát, céljait, vágyait, köztük például a jövőbeli foglalkozását. A serdülőkorban az érdeklődés a másik nem felé fordul, ez az első szerelmek, szereppróbálgatások időszaka. A serdülőkori komoly biológiai és pszichés átalakulás természetes módon összeütközésekkel, konfliktusokkal is jár, ráadásul a család életét nehezítheti, hogy sokszor erre az időszakra esik a szülők esetleges életközépi válsága is.
A szülők számára lehet egyszerre megkönnyebbülés és szorongás forrása, hogy az életkor előrehaladtával a gyermek egyre kevesebb segítséget igényel, az életét egyre önállóbban vezeti. A magabiztos és sokszor elutasító magatartás mögött azonban sok bizonytalanság, kétely, szorongás húzódhat, ráadásul a serdülők különös érzékenyek a társaik jelzéseire, hajlamosabbak nagyobb kockázatot vállalni.
A gyermekek kirepülése, a nyugdíjas évek és a nagyszülői szerep
A felnövekvő és a családi fészket elhagyó gyermekek általában egyszerre töltik el örömmel és fájdalommal a szülőket. A gyermek elengedésében sokat tud segíteni, ha a szülők nem csak szülőpárként, hanem párként, házastársként is megmaradtak egymás mellett az évek során. Ilyenkor a gyermeknevelés mindennapos felelősségétől megszabadulva a kapcsolat újbóli virágzását élhetik meg. Az egészségi állapottól függően itt olyan aktív évek jöhetnek, amikor ismét több idő és lehetőség jut kikapcsolódni, új hobbiba kezdeni, utazni, unokákra vigyázni, de akár szakmailag is fejlődni. Nehézséget okozhat, ha a pár eltávolodott egymástól és már csak a szülői szerepen keresztül tudnak kapcsolódni egymáshoz.
Ebben az időszakban az idősödő szülők (vagy már nagyszülők) egyre több testi jelét tapasztalhatják az idő múlásának. A teherbírás csökkenése, az egészség gyengülése egyértelműen szembesíti őket az életük végességével. Ilyenkor igen fontos belső feladat az élettörténet integrálása, a megtörtént események, döntések feldolgozása.
Természetesen minden család más, és az egyes családok eltérően élik meg az egyes szakaszok örömeit és kihívásait. Az életciklusok közötti sikeres váltást nagymértékben segítik a különböző ceremóniák, hagyományok, rituálék, mint például az esküvő, a keresztelő, a ballagás, a temetés és a hozzá kapcsolódó tor, de az egyes családok is kitalálhatnak maguknak valami csak rájuk jellemző szokást. Amennyiben valamelyik átmenet mégsem sikerül zökkenőmentesen és ez komolyan megterheli a családi kapcsolatokat, érdemes szakemberhez fordulni, hogy az egészséges egyéni és családi fejlődés tovább folytatódhasson.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
