A játékok grafikailag teljesen egyszerűek voltak, mai szóval mondva gagyi stílusúak. Nekünk teljesen jó volt, nem vágytunk többre. Majd lett egy laptopunk is, amit már főleg tanulási célból használtunk.
Ha megnézem a mai helyzetet, akkor mindig azt szoktam mondani, hogy szerencsésnek érzem magunkat azért, hogy még nem ebben a túldigitalizált világban kellett felnőnünk. Rengeteg előnye van a közösségi oldalaknak és ezeknek az eszközöknek, de úgy érzem, hogy hálás lehetek azért, hogy hagyományos gyerekkorunk lehetett. A szüleimnek nem kellett azért aggódnia, hogy hogyan szakítsanak el a géptől, nem jelentett ez számukra még egyel több terhet.
Az volt a természetes, hogy amikor csak lehetett, kint voltunk az udvaron és fociztunk, kosaraztunk, homokoztunk és bicikliztünk. Mindig találtunk valami játékot. És úgy érzem, ettől volt igazi a gyermekkorunk.
A mai szülőknek hatalmas kihívást tud jelenteni az, hogy a technika beszippantó jellegével felvegyék a versenyt. Hiszen minden családban ott van legalább egy asztali gép, vagy laptop, illetve az okostelefonok mára már alapvető eszközöknek számítanak. És mivel a mi kezünkben is folyton ezeket látják, ezért nyilván ők is arra vágynak, hogy a kezükbe vegyék. De sokszor azt látom, hogy az már teljesen megszokott lett, hogy az orvosi rendelőben, vagy a postán várakozás közben az alig 3 éves gyermeknek már nem a plüss maci van ott a kezében, hanem a telefon, vagy a tablet. Szerintem ez nagyon korai még, hiszen a gyermek azt sem tudja még, mi az a készülék, de már hozzászokik ahhoz, hogy természetes, hogy a kezében van. Így később még nehezebb lesz lenevelni arról, hogy tegye le a tabletet és menjen ki homokozni.
Örökös kérdés marad az, hogy akkor mennyi időt töltsön a gyermek a telefonozással, tablezetéssel, vagy gépezéssel. Hogy húzzák meg a szülők azokat a bizonyos határokat? Sajnos nincs egy hivatalos álláspont, ami megmondaná, mennyi az egészséges és mennyi már káros.
Mindenképp fontos kijelentenünk, hogy teljesen nem tilthatjuk el a gyerekeket ezen eszközök használatától. Ezt felejtsük el. Hiszen egyre inkább digitalizálódik a világ, és ha meggátoljuk a gyerekeket abban, hogy használhassák ezeket az eszközöket, akkor egyúttal a mai társadalomba való beilleszkedésüket is komolyan megnehezítjük. A legfontosabb a középút és a mérték megtalálása. Valamint annak a kitalálása, hogy hány éves korában szeretnénk, ha először ilyen eszközt venne a kezébe. Minden szülő jogosan döntheti el ezt saját maga.
N.H.Helga - Kecskemétimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
