Kép forrása: port.hu
De vajon hogyan születik újjá egy több évtizedes klasszikus? Mi zajlik a háttérben, amitől a régi hangok és képek ismét élővé, frissé válnak?
A restaurálást végző Nemzeti Archívum munkatársai most megosztják ezeket a kulisszatitkokat.
A hang, ami újra él – mélytanuló rendszerek a mikrofon mögött
Fényes Péter archívumi vezető hangmérnök szerint a hang felújítása legalább olyan fontos, mint a kép. A Süsü eredeti hanganyaga a korához képest meglepően jó állapotban maradt fenn, de a cél nemcsak a megőrzés volt, hanem a minőség érezhető javítása.
A korábbi rádiósokból lett hangrestaurátor mesterek dolgoznak a felújításon
– meséli Fényes Péter.
Két éve már mélytanuló rendszerek segítik a munkát, aminek köszönhetően sztereóhatású, mégis természetes hangzást tudtunk létrehozni. Az AI-alapú szűrők képesek az eredeti szalagok finom zajait eltávolítani, miközben megtartják a hang természetes karakterét – legyen szó narrációról, zenéről vagy akár Süsü kedvesen bumfordi hangjáról.
A celluloid újjászületése – emberi munka és digitális csoda
Szedlák Péter archívumi vezető restaurátor vezetésével a képfelújítás egy aprólékosan felépített folyamaton ment keresztül. A Süsü-sorozat mind a 9 része 16 mm-es filmre forgott. Ezeket először kézzel tisztították meg: az öreg ragasztásokat kicserélték, majd egy speciális folyadékkal átdörzsölték a szalagokat, végül egy folyadékkapus filmtisztítógép eltávolította a maradék szennyeződéseket is. A filmeket szakaszosan, felvonásonként beszkennelték, majd összeállították a teljes nyersanyagot. Ez még messze volt a végleges állapottól – következett a digitalizált kép fényelése, ahol az egykor kifakult, vöröses nyersanyag új színvilágot kapott. A colorist (fényelő) munkája során a film új életre kelt: kontrasztot, színt és mélységet kapott. A cél az eredeti hangulat visszaállítása volt, a lehető legkevesebb mesterséges beavatkozással.
Digitális varázslat: stabilizálás, zajszűrés, kézi javítás
A digitális felújítás során a kép szemcséjét és zaját automata eszközökkel szűrik, majd mozgóképstabilizáló algoritmusok gondoskodnak arról, hogy a film „remegése” megszűnjön. Itt vizsgálják meg először egyben a restaurált anyagot, és döntenek a további korrekciókról: fényerőeltérések kiegyenlítése, karcok, repedések eltávolítása. „Az utolsó szakaszban manuálisan nézzük át a filmet, gyakran képkockáról képkockára”– fogalmazott Szedlák Péter. „Itt már valódi detektívmunka zajlik: a szennyeződések és hibák utolsó nyomait is el kell tüntetni.”
Hang és kép találkozása – az utolsó simítások
A végleges képi anyagot újravágják, majd összehangolják a restaurált hanggal. Ha szükséges, a főcímek, szövegek grafikai elemeit is újraalkotják, külön figyelve arra, hogy az eredeti stílus megmaradjon. Így válik a restaurált anyag sugárzásra késszé, méltó utódává az eredeti műnek.
Süsü, a sárkány – több mint mese
A 70-es évek végén indult Süsü-sorozat nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is elvarázsolta. A bábfigurákat Zsengellér Miklós műhelyében készítették, ahol különleges kellékek – például falba csapódó nyilak vagy mini páncélautó – is készültek. Süsü ikonikus megjelenését Lévai Sándor tervezte: a sárkány formáját egy radírral kezdte megrajzolni, a testarányokat pedig egy kisfiú fejformájához igazította (egyharmad fej, kétharmad test). A báb „bőre” rusztikus frottíranyagból készült, amelyet „sárkányzöldre” festettek. Ez a különleges textúra adta meg Süsü szerethető megjelenését. A báb szemének pislogó mechanikáját pedig a legendás bábmester, Kemény Henrik tervezte.
Szeptember 6-tól újraindulnak Süsü, a sárkány kalandjai a Dunán – HD-minőségben, sztereó hanggal, mégis teljes hűséggel az eredetihez.
