Jelenlegi hely

Kismamanapló - 15. hét

A Pécsimami kismamanaplója itt élő anyukák várandósságát kíséri figyelemmel: tizenötödik hét.
 

 

 
Nevem Rebeka, egy gyönyörű másfél éves kisfiam van, szeptemberre várjuk második gyermekünket. Lénárd Pécsett született természetes úton, most is így szeretnénk. A terhesség könnyű volt (a melegtől eltekintve), és a lakásfelújításon is túl vagyunk már szerencsére...
 
Sok a munka, készülünk a vásárokra (ez itt a reklám helye: csak adalékanyag-mentes, általunk termelt- és feldolgozott alapanyagokból készült lekvárokat, pesztókat, aszalt gyümiket, szörpöket és teákat árulunk, helyi termelői piacokon, utánanézni a www.facebook/kerti finomságok oldalon tudtok), most éppen medvehagyma pesztókat teszünk el.

Megszedjük az erdőben – ebben a kisfiam is segít, szedi és közben eszegeti is, pedig csak másfél éves. Hazavisszük, és megpróbáljuk még aznap frissen feldolgozni.

A pesztókon kívül készítek ilyenkor medvehagyma krémlevest, és medvehagymás pogácsát is. Mindkettőnek nagy sikere van, és bár már nem szenvedek terhességi hányingertől, azért nap végére rendesen ki tudok készülni az erős medvehagyma illattól.

Még egyáltalán nem látszik, hogy babát várok, és én sem sietem el, hogy az idegenekkel tudassam. Ráérünk még, legyen ez a mi kis titkunk.

Az egyetlen zavaró, hogy sokat innék, de akkor sokat járnék wc-re is, ez pedig necces, mert a kisfiam könnyen felébred bármilyen zajra. Van, hogy hajnalban forgolódom az ágyamban, a hólyagom majd szét reped, de azért még csak valahogy kibírom reggelig.

Lénárddal minden éjjel legalább kétszer mentem pisilni, akkor még nem zavartunk ezzel senkit...

(2013 április)

 

Hajnal vagyok, 37. évemben járok. Jelenleg Hosszúhetényben élünk férjemmel és két gyermekünkkel, Benedekkel (7) és Emmával (1,5). Most harmadik babánkat július vége körül várjuk. Pécsen szeretnék szülni. Mindhárom várandósságom tervezett volt és a természetes szülés híve vagyok. Az első babánál elkelt némi segítség, de bízom benne, hogy a harmadik baba világrahozatala is olyan jól sikerül, mint a másodiké. :)

 

Újra Doktorúrnál voltam és vártam, de ezúttal kevesebben voltunk, a fél 9-es buszt el is értem...

 
Megint lesz egy vérvétel, a 16. hetes. Vércsoportot, egyéb fertőző betegségeket és AFP-t mérnek vele. Szerencsére csak a Klinika laborig kell mennem, ott fog várni a beutaló a Kedves Hölgynél, mert Ő egy tündér! Meg sem érzem, ha vért vesz, de komolyan, annyira figyelmes és odaadó a munkájában!
 
Mondtam Doktorúrnak, volt 12 hetesen az a kis buborékolás, meg kapirgászás, de azóta nem érzek semmit szinte, és ez zavar, mert mindkét előző babánál éreztem őket ennyi idős koruk óta. Persze erre ő mosolyogva azt mondta, higgyem el az nem az volt...

Hát én nagyon tisztelem őt, de mégiscsak férfi, nem tudhatja milyen érzés mikor valaki belül ficereg... Szóval ráhagytuk egymásra, de megnézte a kis aranyos uh-gépén és ott mozgékonykodott az én kisbabám! Hálistennek!

A másik kettőt szerintem nem is láttam még ennyire táncikálni. Remélem ez is normális és nem lesz hiperaktív... Ez is baj, meg az is baj, jaj... Azért mindenféle rossz gondoltaok is előfordultak a fejemben, de hát ez normális ebben a szakaszban. Azzal nyugtattam magam, hogy akkor nem gyarapodna ilyen tempóban a hasam, ha gond lenne vele.
 
(2013 február)


Viki vagyok, 32 éves pécsi kismama, második gyermekünket várjuk. Anna problémamentes terhesség után fogadott orvos nélkül, császármetszéssel született 2011 szeptemberében a budapesti Honvédkórházban.

 

Az émelygést immár felváltotta a farkaséhség. Nem is tudom, hogy melyik a jobb… most mindent kiennék a hűtőből és ki is eszek. Iszonyat!!! Hogy lehet ennek megálljt parancsolni?!

Pedig muszáj megállnom valahogy, mert úgy kúsznak fel rám a kilók, hogy nem lesz jó vége… Annával nem voltak ilyen falási rohamaim. Azt hiszem az a megoldás, hogy ilyenkor megeszek egy almát, vagy elropogtatok egy sárgarépát.
 
(2013 február)


Antónia vagyok, 28 éves szentlőrinci kismama, harmadik gyermekemet várom. Gergő 4 éves, Berti 2 és fél és a férjem előző kapcsolatából született 11 éves Milán is gyakran van nálunk, így  hamarosan 4  fiú fog körülvenni...  Szigetváron fogok szülni és nem tartok attól, hogy mi lesz  babázás után, hiszen otthon végezhető munkával visszavár a Pécsimami.

 

Bár még nem 100% hogy fiú lesz, mi mégis „beletörődtünk” így már a fiúnevek gondolkodunk.

Férjem és én most nagyon a Marci mellett vagyunk, de mivel ez önmagában becenév, így a Márton lenne anyakönyvezve.

Milán a Noelt vagy az Ábrist szeretné nagyon, ami nekünk nem tetszik.

Sőt mondtam neki, hogy az Ábrist megjegyezni sem tudnám, amikor megszületik és kérdeznék a nevét…

Mondtuk neki, hogy legyen Ábris majd az ő fia, ha egyszer majd neki is fia születik.

 

Már megvan a babakocsi és a kiságyunk is. Férjem egyik jó barátjáék most költöztek ki teljes családdal Angliába, és már amikor elmondtuk nekik, hogy lesz nálunk még egy baba, akkor mondták, hogy odaadják, mivel ők ki már a kiságyat úgysem viszik, a babakocsit meg nem használják.

Nagyon örültem neki, mivel a kókuszmatracon és az etetőszéken kívül már mindent eladtam, mivel nem terveztünk több tesót.

Majd valamikor a ruhákat is át kell válogatnunk, hogy tudjam azokból majd mire lesz szükségünk, mivel a pici méretből már szintén alig van.

Ha lány lett volna akkor annyian mondták, hogy majd én adok, hogy talán nem is kellett volna beszereznünk semmit.

 

(2013 március)


 

Zoltán vagyok, és nagyon szerencsés :) Van egy gyönyörű feleségem Anikó, és egy imádnivaló 1,5 éves kislányom, Sára. Most éppen a következő gyermekünket várjuk, aki remélhetőleg október végén érkezik majd. Olvasva a Pécsimami oldalát úgy döntöttem, hogy klaviatúrát ragadok és megírom egy kispapa szemszögéből is élményeinket eme utazásról.

 

 

 

Jelentem Apa Köztársaságot is bevették… legyen a heti mottónk: ne poénkodj a hasmenéssel, mert a végén még te is szarban leszel…

(2013 május)


 


Anikó vagyok, most várom második kisbabámat. Sára lányunk természetes úton született a Pécsi Szülészeti Klinikán,  a párommal most is közösen és boldogan készülünk életünk  nagy eseményére ugyanott, ugyanazzal az orvossal és szülésznővel.

 

Ahogy én kijöttem a múlt heti hasmenéses –hányásos dologból, úgy ment bele kedves férjem, akinek már nem volt olyan szerencséje, hogy hétvégére essen a rosszullét, úgyhogy itthon töltött ő is egy napot ágynak dőlve.

Mi pedig Sárával tartottuk a frontot és ápoltuk apukát.


(2013 május)

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Megmentő ölelés

Megmentő ölelés

Az ölelés megnyugtat, oldja a stresszt, lelki állóképességet ad és növeli az összetartozás érzését. Ez a rendkívüli történet is azt bizonyítja, hogy az ölelés gyógyító erőket tud mozgósítani, sőt életet is menthet.
Hogyan NE motiváld a vizsgára készülő gyerekedet? 10 mondat, amit azonnal felejts el!

Hogyan NE motiváld a vizsgára készülő gyerekedet? 10 mondat, amit azonnal felejts el!

Érettségi, felvételi vagy nyelvvizsga? Szülőként természetes, hogy szeretnénk ilyenkor is a gyerek mellett állni, motiválni, segíteni őt. Mit mondjunk a nagy megmérettetés előtt álló kamaszunknak? Egyelőre azt tudom, hogy mit NE mondjunk! :) Íme 10 demotiváló mondat, amit azonnal törölj ki a szótáradból, ha jót akarsz neki. És magadnak.
Húsvéti sonka, tojás újabb élete

Húsvéti sonka, tojás újabb élete

Gyakran szembesülünk azzal, hogy a hagyományos húsvéti ételek megmaradnak, 3-4. napon már nem szívesen eszi a család. Új köntöst adva nekik azonban elfogy!
Emlékek a Kecskeméti Kórház Covid osztályáról és intenzívéről – ők az én, és a családom hősei!

Emlékek a Kecskeméti Kórház Covid osztályáról és intenzívéről – ők az én, és a családom hősei!

Nem féltem a koronavírustól, nem rettegtem a betegségtől, a szövődményeitől, valahogy úgy éreztem, hogy én azok közé fogok tartozni, akik át sem fognak esni rajta, hiszen nem törvényszerű, hogy minden ember elkapja. 
Ugrás az oldal tetejére