Már persze a fizikai tennivalókon, a meleg öltözködésen, a hólapátoláson felül? Mit kezdjünk általában azzal, ha hirtelen valami másképpen alakul, mint vártuk? Ha egyszer csak váratlan akadályok bukkannak fel és a vágyott cél messzebb kerül?
Bosszankodunk? Észre sem vesszük, vagy legalábbis úgy teszünk? Egyszerűen tudomásul vesszük, elfogadjuk, hogy "ez van"? Keressük benne az új lehetőségeket, a pozitívumokat?
Bevallom, első lendületben én bosszankodni és aggódni kezdtem, de azután szerencsére hamar beláttam, hogy ettől nem lesz tavasz. Így megpróbáltam alkalmazni a Losada-féle 3:1 arányt.
Marcial Losada chilei pszichológus szerint a pozitív és negatív kölcsönhatások aránya hatással van a boldogságszintünkre és a teljesítményünkre is. Kutatási eredményei szerint a hatékony működésünkhöz az szükséges, hogy egy negatív érzelemre, visszajelzésre legalább 3 pozitív jusson.
Tehát: Hideg van, borús az ég és csúsznak az utak – mi lehet ezekben pozitív?
Ez egy szép kihívás (1), de meg tudom oldani (2), mert kreatív vagyok (3) – itt kezdtem kicsit mosolyogni- szóval pozitív még, hogy könnyebb elengednem a kinti jövős-menős tennivalóimat (4), és nyugodtabban tudok a benti munkáimra figyelni (5). – na, még 4-et! - milyen jó, hogy megcsináltattam a kazánt és most finom meleg van (6), és milyen szépek is a fehér fák, bokrok (7) és …hát nem könnyű, de legalább megpróbáltam (8), és meg is osztom (9).
Nem igazán meggyőző? Lehet, de érdemes kipróbálni!
A 3 pozitív - 1 negatív arány nem egyes esetekről szól, hanem egy szemléletmódról. Arról, hogy próbáljuk meglátni a kellemetlennek tartott élményeinkben is az értéket. Keressük meg a számunkra nem rokonszenves embereknek a jó oldalait is. És a legjobb, ha ezt magunkkal kezdjük.
Mikor egy gyengeségünk, mulasztásunk, hiányunk felbukkan, tegyük hozzá azt is, amiben viszont jók vagyunk, amit megcsináltunk. Ha mindig csak ostorozzuk magunkat és nem vesszük észre az eredményeinket, nem ünnepeljük meg ezeket, akkor azon se csodálkozzunk, ha egyre lehangoltabbak, egyre hatékonytalanabbak vagyunk.
Ilyenkor beindulhat egy ördögi kör is sajnos, amit azután egyre nehezebb megszakítani. De nem lehetetlen. Ez a borús télvégi nap talán erre is jó lehet. Figyeljünk arra, hogy ha észreveszünk/mondunk valami negatívat, akkor legyen mellé 3 pozitív is. Gondolatban és szóban is.
Ez nem azt jelenti, hogy letagadjuk a negatívumokat. A jég csúszik és ha elesünk az általában fáj. De megtanulhatunk korcsolyázni is és az csodás lehet. Jó siklást mindenkinek!
Hoós Rita, kommunikációs tréner
www.gubancfono.blogspot.com gubancfono@gmail.com
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges