Jelenlegi hely

Házasság? Párkapcsolat? Gyógyítsuk meg!

A magas válási mutatók mögött nem egyszer húzódnak meg olyan nem tudatos, tehát tudat alatti generációs vagy pedig a kollektív tudatból  előburjánzó párkapcsolati  vagy kapcsolati minták, amikről a párnak fogalma sincs, csak éli. Például egy nő mindent megcsinál otthon, a férjnek szinte semmi teendője.

Ahány ház…., de mik is azok az azonosságok a kapcsolatokon belül, amik biztosan megtalálhatók mindegyikben? Először is, hogy legalább ketten vannak benne. Hiszen kapcsolat. Egyedül nehéz kapcsolódni. Mégis, bármilyen furcsán hangzik is, az önmagadhoz való kapcsolatod tükröződik a párkapcsolatodban! A benned élő nő és férfi kapcsolata. A benned élő gyerek és szülő kapcsolata, a benned élő felnőtt, a benned élő anya, apa, szerető. Nem túl hihető? Nekem sem volt az. Nagyon sokáig. Mint szakember, én is csak csak mondtam, de nem hittem. Nem tudatosan.

Legelőször egy önismereti thetahealing csoportfolyamaton szembesültem vele. Egyik reggel arra ébredtem, hogy szülök félálomban és ahogy kibújt a gyerek, félhangosan kimondtam az ágyban, hogy nem szeretem a férjemet. Elválok. Aztán végiggondoltam egy kicsit éberebben, hogy hiszen nekem nem is volt ilyen szülésem, ahol ez megtörtént volna! Rövidesen rájöttem, hogy anyám életében, érzéseiben, kapcsolatrendszerében, történeteiben, megoldásaiban fürdök, és nincs meg a felnőtt, önálló, a saját világom és döntésem. Pedig abban ringattam magam. Van 6 gyerekem, férjem, diplomám, anyagi egzisztenciám… Sokkolt a felismerés. Épp nagyon beteg voltam. Még a betegségem is anyám felöl érkezett. Helyette csináltam. Szeretetből… Csak hüledeztem. Szinte letarolt a felismerés! Az önmagamra ébredés!

Na, innét indult el a saját, valódi életem! Innét kezdtem felépíteni saját magamat. Sok mindennel nehéz volt szembe néznem, olyan stabilnak tűnő álvilágot építettem már ki magamnak. Ebből kifolyólag a házasságom is álházasság volt. Nem a sajátom! Anyám házassági mintájára kottázódott. A legnehezebb talán az volt, hogy szabadnak, függetlennek hittem magam és kiderült, hogy teljesen függő vagyok. Még mindig függök anyám érzéseitől, gondolataitól, reményeitől, hitétől, döntéseitől! És fogalmam sem volt róla! Na, ezt biztosan nem akarom!

Innét kezdve gyorsvonatként száguldott már az önmagamra találásom. Van egy jó hírem. Önmagad számára mindig rendelkezésre állsz! Önmagadon bármikor tudsz változtatni. Sőt, kizárólag önmagadon tudsz! A párodat hagyd békén! Ha akar, majd változik, de te nem fogsz helyette megoldani tudni semmit!

Közösen a legjobb! Annak hatalmas ereje van! Te kezdd el akkor is, ha nem partner a párod az új útra lépésben, az új kapcsolatotok kialakításában! Nem fog tudni hozzád a régi módon kapcsolódni, ha te változol! Csak az új kapcsolati mintában. Így közvetve követni fog. Előbb, utóbb. Türelem! Ha mégsem így történne, akkor megjelenik egy másik partner az életetekben, aki a fejlődést segíteni érkezik. A "bűnös" harmadik a legnagyobb segítőtök. Arra ösztönöz, hogy változzatok, sokkal nagyobb iramban, mint ahogy akartatok! Megkérdezi a lelkedet, akarsz-e változni, akarsz-e a kapcsolatodon újítani? Szembesít a meglevő kapcsolat értékeivel és hiányosságaival. Ha igen a válasz, akkor az a tapasztalatom, hogy a krízist követően, abból megújulva, közösen kikerülve a házas felek sokkal jobb, tartalmasabb, igazabb kapcsolatról számolnak be, mint ami a "harmadik" megérkezése előtt volt. Ő csupán tükröt tart nektek. És mint egy jó kupidó, beindítja a változtatási igényeiteket, kihozza a valódi érzéseket. Valójában szembesít a kapcsolatoddal és önmagaddal.

A kulcs a fejlődés, a változtatás! Ne rekedj meg!

Lehet, hogy sokkoló, de nem személyfüggő a párkapcsolati utad! Kizárólag a belső mintáidtól függ! Az örökségeidtől, amit a felmenőidtől és a jelen életed tapasztalataiból hozol. Az változik, ha kell, gyógyul, egészségesebbé lesz és ahhoz keresed a legalkalmasabb tükröt, tükröket a környezetedben. De amit tükrözni fognak, az mindig te vagy! Abban a pillanatban, ha már nem te vagy, mással fogja ezt játszani a partnered és te is. Nem kell feltétlenül egy új szerelemre gondolnod. Ha kötekedni szerettetek, vagy tettes-áldozat játszmát játszani, és te ezt a blokkot, mintát önmagadban meggyógyítottad, kioldottad, akkor a párod automatikusan a zöldségessel, az újságossal, a pénztárossal, a szembe jövő autóssal fogja játszani, amíg szüksége van rá, de veled nem. És honnan tudod, hogy te már túljutottál rajta? Onnét, hogy nem zavar, a másik nyugodtan játszhatja, már közömbös, vagy esetleg még nevetsz is rajta.

Egy év alatt kigyógyultam gyógyszer nélkül, önismereti és egyéb természetes gyógymódok segítségével abból a betegségből, ami az orvostársadalom (én is orvos vagyok) szerint csak hosszadalmas, hatalmas antibiotikum kúrával gyógyítható, vagy azzal sem. Kiléptem édesanyám játszmáiból, érzéseiből, a világából. Megismertem, megértettem, elfogadtam. A hozadéka azon felül, hogy meggyógyultam, az volt, hogy édesanyámmal szemben is elindult egy elfogadó kapcsolatom. (Addig nem volt őszinte, ha nem is volt zajos). A saját igényeim megjelenhettek sokkal őszintébben a párkapcsolatomban és a férjem még támogatta is.

Miért az a párom, aki? Mert vele van leginkább lehetőséged fejlődni, tapasztalni. Benne vannak meg azok a kapcsolati minták, amik hasonlóak a tiédhez, csak egy kicsit térnek el, és pont ez a kicsi eltérés segíti a rálátásodat, ahhoz, hogy változtathass. Vagy kiegészítitek egymást. Szóval vele tudsz a legjobban együtt játszani!  Mert az Élet játék. Az nem biztos, hogy a pozitív térfélen játszotok, de a ti döntésetek, hogy ugyanazt a dolgot szenvedve, vagy örömmel teremtitek-e meg? Hidd el, ez is tanulható. Csak rá kell jönni, hogyan. Imádtam önmagamat sajnálni, szenvedni (mint ahogy anyukám is). Most már tudom, hogy minek? Ha lehet örömmel is. De a döntést én hozom meg. Te is dönthetsz bármikor másképp önmagad élete felől! Anélkül, hogy válási drámákat eszközölnél önmagadnak, a társadnak, a gyerekednek!

Ne a párodtól válj el, hanem a játszmáidtól, a hozott viselkedési és megoldási mintáidtól, amivel eddig játszadoztál! Azokat gyógyítsd meg, vagy engedd el őket, ha nem a tiédek. Eleinte lehet, hogy nehéz, de a vége sokkal jobb!

Van, aki született terapeutája magának és jól tudja kezelni a saját kapcsolatait. Van, aki segítséget kér a barátnőjétől, a kollégájától vagy megbeszéli tapasztalt rokonnal. Mindez nagyon jó. Ha mégsem lenne elég, keress szakembert bátran!

Addig is mondd ki örömmel: Az élet játék és én szeretek játszani!

Mindekinek jó játszadozást kívánok!

Dr. Szabó Ágnes Katalin


Pszichiáter-Pszichoterapeuta, ThetaHealing terapeuta és oktató, Párkapcsolat terapeuta

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogyan legyünk penge arcok a karácsonyi ajándékozáskor a kamasz gyerekeinknél?

Hogyan legyünk penge arcok a karácsonyi ajándékozáskor a kamasz gyerekeinknél?

Kis vagy nagykamasz? Egyben tuti megegyeznek. Minden ciki, és a válaszuk nem tudom, ha a karácsonyi kívánságaikról faggatjuk őket.
Már látogatható a Vörsi Betlehem

Egy kicsi falu különleges látnivalója – Idén is látogatható a Vörsi Betlehem

Tudtad, hogy egy Balaton melletti kis faluban látható Közép-Európa legnagyobb betleheme? Idén 75. alkalommal építette fel Vörsön a falu apraja-nagyja Jézus születésének pillanatát megörökítő bibliai jelenetet, aminek csodájára járnak a világ minden részéről.
5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Ugrás az oldal tetejére