1. Minimálbér és garantált bérminimum
A bruttó minimálbér (az alapbér kötelező legkisebb összege) teljes munkaidőben (azaz 8 órában) 111.000 Ft lett, melynek nettó összege 73.815 Ft. A minimálbér hetibér esetén 25.550 Ft, napibér esetén 5.110 Ft, órabér esetén 639 Ft.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozókat megillető garantált bérminimum 129.000 forint lett, melynek nettó összege 85.785 Ft. A garantált bérminimum hetibér esetén 29.690 Ft, napibér esetén 5.940 Ft, órabér esetén 742 Ft.
Fontos: ezek az összegek először a februárban elutalt bérre vonatkoznak, hiszen az új mértékeket először a 2016. január hónapra járó munkabér megállapításánál és számfejtésénél kell figyelembe venni.
2. Személyi jövedelemadó (SZJA) kulcs
Az SZJA kulcs 16 %-ról 15 %-ra csökkent, azaz némileg nőtt a nettó jövedelem.
3. Családi adó- és járulékkedvezmény
Az adókedvezmény mértéke kétgyerekesek esetén jelentősen nőtt (és tovább fog nőni a következő 4 évben). Az idei és tervezett jövő évi számok:
- 1 eltartott esetén 66 670 Ft, azaz változatlanul havi 10.000 Ft;
- 2 eltartott esetén 2016-ban 83.330 Ft, azaz havi 12.500 Ft gyerekenként (2015-ben 62 500 Ft, azaz havi 10.000 Ft volt, és a következő években is folyamatosan nő: 2017-ben 100.000 Ft, 2018-ban 116.670 Ft, 2019-ben és az azt követő években 133.330 Ft),
- 3 és minden további eltartott esetén 220.000 Ft, azaz változatlanul havi 33.000 Ft gyerekenként.
A kétgyermekes családok esetében tehát a családi adókedvezmény 4 év alatt a duplájára nő: 2015-ben havonta összesen 20.000 Ft volt, idén 25.000 Ft lesz, és ez az összeg 2017-ben 30.000 Ft-ra, 2018-ban 35.000 Ft-ra, 2019-ben pedig 40.000 Ft-ra nő. Mivel a kétgyermekes családok esetében a kedvezmény összege 10.000 Ft-ról 12.500 Ft-ra nőtt, ezért ez 2016-ban havonta 5.000 forint megtakarítást jelent számukra. Amennyiben a családban 230.000 Ft átlagfizetéssel számolunk mindkét szülő esetében, akkor jövőre az adómegtakarítás összege havi 4.600 Ft lesz az adókulcs csökkenése miatt. Tehát 2016-tól a kétgyermekeseknek havonta megközelítőleg 10.000 Ft-tal több elkölthető jövedelme marad.
A járulékmértékek nem változtak, azonban az SZJA kulcs 15%-ra történő csökkentése átvezetésre került minden más jogszabályban, így a járulékszabályokban is. (A családi járulékkedvezmény lényege az, hogy ha a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmének összege nem elegendő a családi adókedvezmény teljes összegének érvényesítésére, akkor ennek keretösszegéből érvényesíthető még a magánszemély által fizetendő 4%-os természetbeni és 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10%-os nyugdíjjárulék összege - szigorúan ilyen sorrendben, és nem többet, mint ezen járulékok együttes összege. A családi járulékkedvezmény a családi adókedvezménytől tehát el nem választható, azaz a kettő csak együtt értelmezhető. Az Szja tv.-ből érthető meg az is, hogy mi a jogosultsági hónap, ki a (biztosított) célszemély, akire tekintettel igénybe lehet ezt venni, és az is, hogy kivel osztható meg (házastárssal, élettárssal).
Fontos: a családi kedvezménnyel kapcsolatban módosultak bizonyos eljárási szabályok is. Egy 2015-ös változás szerint 2016. január 1-jétől a családi kedvezményt már csak adóazonosító jel birtokában lehetett volna érvényesíteni, vagyis csak akkor, ha a gyermekek rendelkeznek adóazonosító jellel. A hivatkozott szabály egy módosítás eredményeképpen - a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében - csak 2017-től lép hatályba. Az átmeneti időszakban a népességnyilvántartás megküldi majd az adatokat a NAV-nak, mely alapján a NAV megképezi azoknak a gyermekeknek az adóazonosító jelét, akik azzal még nem rendelkeznek és a 25. életévüket 2016 végéig nem töltik be. A NAV az adókártyákat 2016 folyamán postázza majd az érintetteknek. (További részletek az adóigazolványról: ITT.)
Foto: Pixabay
4. Egyes juttatások adóalapja
A Szja törvény tartalmaz ún. szorzókat, melyek a juttatott jövedelem adóalapjának meghatározására szolgálnak. A szorzók tehát a jövedelem „bruttósított” összegét adják meg. Mivel az adókulcs csökken, így a jelenleg alkalmazandó általános 1,19-es szorzó 1,18-ra módosul. 1,18-ra változik a szorzó egyes külön adózó jövedelmeknél (a kamatnál, a kamatkedvezménynél és a nyereménynél is, tehát például akkor is, ha egy magánszemély nyereménybetétkönyvre nyer egy autót). Az 1,19-es szorzó megmarad viszont az egyes meghatározott juttatásoknál (pl csekély értékű ajándék, reklámcélú juttatás, értékhatárt meghaladó cafeteria stb.), valamint a béren kívüli juttatásoknál (pl. a cafeteria).
A százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO) alapja főszabályként megegyezik az SZJA alapjával. Következésképpen, az egyes külön adózó jövedelmeknek az adóalapja (tehát az SZJA és az EHO alapja) a jövedelem 1,18-szorosa lett, míg az egyes meghatározott juttatások és a béren kívül juttatások adóalapja nem változott.
5. Egészségügyi szolgáltatási járulék
A biztosítottnak nem minősülő személyek (pl. nem dolgozó, nem vállalkozó nyugdíjas, diák, hajléktalan, szociálisan rászorult) által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7.050 Ft-ra emelkedett (napi összege 235 Ft) a tavalyi 6.930 Ft-ról.
Fontos: az a dolgozó, aki fizetés nélküli szabadságot kér, nem biztosított, és ha egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a T1011-es nyomtatványon be kell jelentkeznie a NAV-hoz, és saját maga után fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
6. Családi pótlék
2016. január 1-jétől a családi pótlék folyósítása felfüggeszthető. A kormány 2015. szeptember 1-én bevezette a kötelező óvodai nevelésben való részvételt. Ez annyit jelent, hogy akinek a gyermeke 5 napnál többet hiányzik orvosi igazolás nélkül az oviból, ott a jegyző figyelmezteti a szülőket. Amennyiben a gyermek 20 napnál több igazolatlan hiányzást halmoz fel, felfüggeszthető a családi pótlék folyósítása.
2016-tól le lehet mondani a családi pótlékról vagy annak csak egy részéről. A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. A lemondó nyilatkozat az Szja tv.-ben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással, vagyis a családi adókedvezmény ennek ellenére érvényesíthető, következésképpen a családi járulék-kedvezmény is. (További részletek a családi pótlékról: ITT.)
7. GYESE (gyermekgondozást segítő ellátás)
A gyermekgondozási segély helyébe lépő gyermekgondozást segítő ellátás (elődjéhez hasonlóan) nem kötődik biztosítási jogviszonyhoz. Összege 2016-ban is változatlanul bruttó 28 500 Ft, nettó 25 650 Ft (10% nyugdíjjárulék levonása után).
A név megváltoztatása egy szemléletbeli váltást fejez ki, mivel a kormány szerint a családtámogatási rendszer elsődleges célja a gyermekvállaláshoz és a gyermekek felneveléséhez nyújtandó segítség, nem pedig a szociális problémák megoldása. Ezt a szemléletbeli váltást az elnevezések tekintetében már korábban is alkalmazták, hiszen 2015 elején egy másik ellátást is átkereszteltek, mégpedig a terhességi gyermekágyi segélyt (THGYÁS), ami a csecsemőgondozási díj (CSED) elnevezést kapta.
Tartalmi és jelentős változás viszont, hogy a GYESE mellett a gyermek fél éves kora után időbeli korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. (További részletek erről a GYESE-ről: ITT.)
8. Álláskeresési járadék
Az álláskeresési járadék maximális összege a minimálbérhez igazodva havi bruttó 111.000 Ft-ra (napi 3.700 Ft) nőtt.
9. Munkába járás költségtérítése
A munkába járás 2015. szeptember 1. előtti alapszabálya szerint, ha valaki közigazgatási határon keresztül átutazva jutott el a munkahelyére és ezt az utat minden nap vasúton, busszal tette meg, akkor a munkáltatónak kötelessége volt megtérítenie az utazási költség 86%-át. Abban az esetben, ha a munkavállaló az utat autóval tette meg, a munkáltató csak fizethetett, de nem volt köteles megfizetni a 9 Ft-ot km-enként a magánszemély részére. (Kivételt jelentett ez alól a szabály alól, ha a lakóhely és a munkahely között egyáltalán nincs közösségi közlekedés, mert ebben az esetben a foglalkoztatónak kötelezettsége kifizetni a 9 Ft-ot a dolgozó javára. Hasonló fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót abban az esetben is, ha a dolgozó mozgáskorlátozott és így nem tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.)
2015. szeptember 1. után alapvető változás, hogy ha a munkáltató nem téríti meg a vasúti, stb. közlekedés költségének bizonyos részét, akkor kötelezően fizetnie kell a 9 Ft-ot a dolgozóknak, ha annak van óvodás vagy bölcsődés gyermeke.
A vonatkozó kormányrendelet a gyermek fogalmának meghatározásakor visszautal a Munka Törvénykönyvére (Mt.), míg az Mt. továbbutal a családok támogatásáról szóló törvényre, abban pedig a gyermek fogalma visszautal a szülő fogalmára. A fogalom lényege, hogy az adott gyermek a napközbeni óvodai, bölcsődei ellátáson túl ne kerüljön ki a szülő vagy felügyelő neveléséből. A fogalomba nem csak a vér szerinti, illetve az örökbe fogadott gyermek, hanem a házastárs gyermeke is beletartozik, továbbá, ha az örökbefogadási eljárás már megkezdődött, de határozat még nem született, már az örökbefogadási eljárás alá vont gyermek is beletartozik a jogszabályok szerinti gyermek fogalmába.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges