Jelenlegi hely

Mennyire vagy türelmes? Teszteld!

„A türelem nem egyszerűen a várakozás képessége, sokkal inkább azé, hogyan viselkedünk várakozás közben.” - Joyce Meyer

Bármilyen körben tesszük fel a kérdést, mit szeretnétek változtatni a mindennapokban, a válaszok elsöprő többsége egybecseng: türelmesebb szeretnék lenni… (Mindjárt tesztelheted is, mennyire vagy türelmes!)

Mire is kell nekünk az a türelem? Megszoktuk, hogy minden egy kattintásra, gombnyomásra, van tőlünk, legyen az levelezés, ügyintézés, vásárlás, számlák befizetetése… A háztartásunk legnagyobb része automatizált. Megy minden, mint a karikacsapás. Egyetlen gond van ezzel csupán – azt hisszük, hogy minden ilyen gyorsan megy. Sőt, megkockáztatom, hogy elvárjuk, hogy gyorsan így is menjen. A gyerekeink azonban, ahogy - mi magunk – nem működnek gombnyomásra. A szabályok beépüléséhez idő kell, hiába is várjuk, hogy elsőre is tökéletesen menjen. Ha pedig homok kerül a fogaskerekek közé, bosszúsak, türelmetlenek leszünk… és úgy reagálunk, ahogy nem szeretnénk.

Lépjünk egy lépéssel közelebb türelmes önmagunkhoz. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy tudatában legyünk azzal (vagy azokkal) a helyzettel/helyzetekkel, amelyek során a legnehezebb megőrizni a nyugalmunkat.

Nevezzük ezt az egyszerűség kedvéért a piros gombunknak. Ezt a piros gombot tudják a gyerekeink előszeretettel és nagy lendülettel nyomkodni. Gyakran nem is tudatosan teszik, ám kétségkívül remekül ráéreznek, hol találják.

Mi segíthet, ha éppen a piros gombodon ugrálnak?

A lehetőségek közül ezúttal az időkérést ajánlanám a figyelmedbe.

A gyerekeim épp nem értettek egyet valamiben, és egy perces emeletre távozásom elegendő volt a számukra, hogy – fizikailag is fájdalmas – küzdelembe kezdjenek. Amikor leértem, a kisebbik sírt, a nagyobb pedig láthatóan zaklatott volt. Ha hagyok magamnak időt, hogy átgondoljam, tudom jól, hogy az a fél, aki verekszik, gyakran nem elsősorban a másiknak akar fájdalmat okozni, sokkal inkább a saját dühét, fájdalmát levezetni

A megértés mellé azonban nem adhatom a cselekedetére a jóváhagyásomat, így aztán a következőket mondtam a gyerekeimnek.

– Meg vagyok döbbenve azon, amit láttam és hallottam. Elszomorít, hogy így bántok egymással. Ha most bármit mondanék, azzal lehet, hogy csak rontanék a helyzeten, azt hiszem jobb, ha most kimegyek, és gondolkodom egy kicsit, míg megnyugszom, és kitalálok valamit.

Tudod mi történt? Olyan csendben voltak a gyerekeim egy darabig, mintha Csendkirállyá válnának éppen. Aztán elkezdtek játszani, mintha mi sem történt volna.

Én pedig azt gondoltam, hogy tessék. Az érzelmeim kifejezésével, a tehetetlenségem elismerésével, a hangom felemelése nélkül elértem azt, amit kiabálással, fenyegetéssel nagy valószínűség szerint nem sikerült volna.

Azt szeretném, ha a gyerekeim azért nem a verekedéssel oldanák meg a nézeteltéréseiket, mert azzal nem lépnek előre. Szeretném, ha ők is hinnék, mint én, hogy nem az erősebbé az igazság, sőt, talán nincs is igazság, hiszen minden résztvevő másként látja az adott helyzetet, és a saját szemszögéből helyesek az indokai és a cselekedetei. Azt szeretném, ha figyelembe vennék a másik fél érzelmeit, sőt, látnák a sajátjukat is egy-egy kritikus helyzetben. Ehhez azonban az első lépés, hogy mi megfelelően tudjuk a saját érzelmeinket kommunikálni feléjük.

EHHEZ VANNAK MÉG TIPPJEINK ITT!

Tehát, ha „már megint nem úgy sikerült, ahogy terveztem” helyett elégedetten zárnál egy helyzetet, érdemes kipróbálni az időkérést, mint megoldási lehetőséget. Sokkal többet segítesz, ha ismét nyugodthangon reagálsz, mint ha meggondolatlanul teszel vagy mondasz valamit. Ráadásul olyan példát mutatsz, amely követendő, és ez sem utolsó szempont.

Kíváncsi vagy rá, mennyire vagy türelmes?

TESZTELD MAGAD ÉS TALÁLD MEG A MEGOLDÁST!

 

 

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy… tudom, hogy ebben a hónapban még nem hívtalak, de még csak elseje van. Nem azért akarom letenni, mert már legszívesebben a temetőben tudnálak.
A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

Május első vasárnapja Anyák napja mellett a nevetés világnapja is. Egy szívből jövő nevetés jót tesz az egész testnek és léleknek. Nem csupán a stresszt csökkenti vagy az immunrendszert erősíti, hanem segít megelőzni a depressziót és javítja az önértékelést is.
Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Itthon május elsejéről először 1890-ben emlékeztek meg, az első felvonulást a Városligetben tartották. De miért május 1-én ünneplünk?
Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Tudtad, hogy május első vasárnapja a nevetés világnapja is? És azt, hogy először 1998-ban Indiában egy úgynevezett nevető klubban tartották meg?
Ugrás az oldal tetejére