Ugyan az igazi nagy ünnepség májusban lett volna, de azt a mostani járványos idők elmosták. Ősszel nosztalgiázva gondolunk a nyári emlékekre, így a Fórumban kiállítással ünneplik az eseményt.
Sok vidámparki játékot is kipróbálhatnak a látogatók, ami ebben az esős időben kifejezetten jó ötlet. Igaz, nem pótolhatja a vidámpark játékainak illatát, azt a gyermeki izgalmat, hogy 'ma itt vagyunk a Vidámparkban és minden megtörténhet'.
Az első kaland egy örök szerelem
Alig két éves elsőszülött gyermekünkkel 7 éve voltunk itt először és azonnali szerelem volt a kicsiknek szánt kacsavonat, a kisvonat, a Lovasforgó mesébe illő bécsi paripái és megannyi csoda.
Persze ahogy nőnek a gyerekek, ezek a csodák kicsit kisebbek lesznek és korántsem olyan félelmetesek. De az akár felnőttként, szülőként vagy nagymamaként visszatérő valaha itt járt gyerekek még mindig élvezik az ufót, a kukac hullámvasútat. Nálunk az egész család dodzsem rajongó, a hollywoodi filmbe illő csodaszép kocsikra az egész ország büszke lehet.
De vajon mit láthattunk itt 1960-ban?
A volt lőtér helyén társadalmi összefogással épült park hatalmas szenzáció volt 1960-ban. Ha a nyitás utáni években beléptünk a vidámparkba, akkor a szemközti dombon ált az 1964-ben a saját szárnyán Debrecenbe érkezett 28 méteres, 25 személyes ezüstszínű, Malév feliratos Li–2-es repülőgép. Eleinte a pilótafülke is látogatható volt, de sajnos egy idő után a gép belsejébe nem lehetett beülni, mert kilopták a műszereket. ’987-ben aztán szétszedték, és a hármashegyi haditechnikai parkba költöztették.
A második repülőgép, a gép farkán a magyar színekkel
De nem ő volt az első gépmadár a parkban, előtte 1960-tól a helycseréig egy Zlin-381-es kisrepülő állt a helyén, de a kisgép nem bírta a nagy népszerűséggel járó igénybevételt.
A repülőgéptől jobbra a kerek pecás medence feküdt, és onnan működtették az elvarázsolt kastély szoknyafúvóját is. A kastélyban többek között torzítótükrök, labirintus, rázószékek és mozgólépcső ijesztegette a vendégeket.
A pecás vagy halacskás játék, ma már nem létezik
A „halacskás” medence egy bazársorral folytatódott, ahol ügyességi játékokat lehetett kipróbálni.
Nagyon egyszerű eszközök voltak ezek is, de egyúttal igen szellemesek. Például kis bőrlabdákkal nagy fejeket kellett eltalálni és lecsapni, vagy figurák szájába bedobni a lasztit.
Az utca balján, az óriáskeréknél biciklis forgó működött, valamint a „Lökd meg a Holdat!”, továbbá sima hajóhinták és az átfordulósak. Ezeket állva, beszíjazva kellett hajtani.
Az egyik átfordulós rakéta hinta, sajnos már eltűnt
Ősdebreceniek mesélhetnének az idők változásáról, a technika fejlődésével néhány attrakció bizony megkopott. Élményelemek, játékok tűntek el, és érkeztek újak, modernek.
A történelméhez és a dodzsemhez hű város
Az 1970-es években érkeztek a dodzsemkocsik és épült meg a pálya is. A gépeket néhány éve szerették volna lecserélni, de a debreceniek nem engedték, így korhűen felújították az iparművészeti értékkel bíró autókat.
A megmentett és felújított dodzsem, akár egy amerikai film díszlete
A megnyitásától számított 20 év alatt az 1980-as évekre 21-ről 59-re nőtt a játékos, mutatványos berendezések száma. Ezzel együtt nőtt a látogatók száma is, az első évi 18 ezer főről 1980-ra félmillióra emelkedett.
A 90-es években a mindenki által elérhető számítógépes és egyéb technikai játékok miatt a park látogatottsága csökkent, a játékteremből kiköltöztek a flipperek és beköltöztek a trópusok egzotikus lakói.
A 2000 utáni fejlesztések egyike, a Kukac hullámvasút
A 2000-es évektől folyamatosan újabb és felújított játékelemekkel bővül a park, ilyen a Kacsavonat, a Kukac hullámvasút, megújult az Elvarázsolt kastély. Az új attrakciók már a 21. századi igényekre próbálnak reflektálni, mint a trambulin, a négyszemélyes bungee-trambulin, a 10D mozi és az Icaros Pro virtuális élményeket nyújtó gép vagy az Apollo X.
Lúdas Matyitól Kádáron át a karszalagig
Az eredetileg Lúdas Matyi nevét viselő Vidámpark 1960. május elsején nyitotta meg először kapuit, az első két hétben a sok-sok látogató között feltűnt Kádár János is, aki az akkori városi tanács meghívására avatta fel az intézményt május 14-én.
Társadalmi munkában épül a Vidámpark, háttérben a láncos körhinta
1961-től a szomszédságában elhelyezkedő állatkerttel összevonva Nagyerdei Kultúrpark néven működik, ezzel ritkaságszámba megy, mivel állat- és vidámparkból csupán kilenc másik működik a kontinensen. A Kultúrpark területe 1994-től természetvédelmi oltalom alatt áll.
Ludas Matyi szobra az ikonikus 'háromszor veri ezt kendnek vissza' jelzéssel a park bejáratánál
Az idők szele idefújta a karszalagos hétvégéket és az online jegyvásárlást is, és 2020-ban már az egyhetes gyerekeknek szóló Galiba fesztivál is a Vidámparkba költözött.
Jó, hogy van nekünk egy ilyen parkunk, hogy velünk él, és hogy hatvan éves kora ellenére nem egy matróna.
ADL - Debrecenimami
Forrás: fotók: MaNDA; Nagyerdei Kultúrpark Facebook oldala; Debrecenimami, szöveg: Debrecenimami; debrecenikepeslapok.blogspot.hu;
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges