Ha a jól kiszámolt SZVI ( szülés várható időpontja) - lásd az előző cikkemet - mellett a baba nem indul el a betöltött 40. héten, az teljesen normális, hiszen a 42. hétig nem beszélünk túlhordásról, csakis terminus túllépésről. Otthonszülés esetén 41 hét+6 napig lehet várni, kórházi szülést tervezve az adott intézmény protokolljától függ, hogy a 40. és 41. hét között mikor indítják meg a szülést. Ennél tovább nagyon ritkán várnak.
Mivel a várandósság szokásos ideje lejárt és nem tudjuk, hogy a szülés meg nem indulása mögött nincs vagy van valami probléma, ezért a baba és a lepény rendszeres ellenőrzése szükséges. A naponta vagy 2 naponta (adott szakember döntése szerint) végzett NST vizsgálat - lásd előző cikk - és a Flowmetria (amely a köldökzsinórban mérhető áramlás alapján ad eredményt) eredménye alapján várhatjuk a szülés spontán beindulását, vagy mesterséges szülésindítás szükséges.
Többféle praktika létezik a szülés „házi” indítására. Ezek a módszerek akkor hatásosak, ha csak egy kis „pöcc” hiányzik - pl.lelki ok, túl sok elfoglaltság miatt gátlódik a folyamat. Ha azonban nincs itt az idő, nem lesz különösebb hatásuk.
- Amit bárki boldogan kipróbálhat, ha jól esik aktuálisan, az a szeretkezés. Az ondóváladék pont olyan anyagot tartalmaz, mint amit az orvos szülésindítás céljából a méhszájra helyez. Azon túl, hogy a szeretkezés kaliberekkel kellemesebb, mint az említett beavatkozás (már ha jól esik!), a hatását fokozzák a nő orgazmusát követő méhösszehúzódások. Ez utóbbi becsapós lehet, mert a várandósság vége felé az orgazmust követően 2-3 órán keresztül lehetnek erős összehúzódások, amik aztán szépen elalszanak, tehát érdemes várni és megérezni, hogy az összehúzódások erősödnek, sűrűsödnek-e vagy sem.
- Vannak méhösszehúzódásokat kiváltó fűszerek - pont amiket a mézeskalács sütésekor használunk. Ezek főzete teaként, vagy almakompótba, esetleg süteménybe keverve is meghozhatják a szükséges „pöccenést”. Itt is fontos, hogy jól essen. Ha így van, akkor napi több csészével ihatsz belőle.
- A homeopátiás szülésindítást csak hozzáértő, tapasztalt szakember felügyelete mellett javaslom, mert ha gyógyszerképet alakítunk ki egy tartósan szedett szerrel, az visszaüthet a szülés során.
- A nyers ananász gyümölcs fogyasztása (napi 1 db) is szülésindító hatású lehet - ha jól esik!
- Többektől hallom, hogy saját döntésből fogyasztják a bába-koktélt. Ezt annyira nem javaslom hozzáértő, tapasztalt szakember bevonása nélkül, hogy nem is írom ide a receptjét. Nagyon fontos, hogy a bába koktél ajánlása túlmutat a dúlák kompetencia körén, azaz nem helyes ajánlaniuk. A koktél tudatmódosító és hashajtó hatása csak bizonyos esetekben és helyzetekben javallott.
Gyakori, hogy a babák szívesen időznek a pocakban a 41. hét betöltéséig vagy ezután is. Mivel a kórházi protokollok többsége ezt nem teszi lehetővé, nagyfokú stresszt okozhat az anyának. Ha a rendszeresen végzett NST vizsgálat szerint a baba és a lepény is jól van, nincs ok a sürgetésre. Ez esetben érdemes a kezelőorvossal, vagy fogadott orvos híján a szülészetvezető doktorral átbeszélni, hogy pontosan van-e kiszámítva a SZVI és együttműködnek-e a saját felelősségre aláírt várakozásban.
Ez nehéz kérdés, hisz a statisztika szerint a 40. hét betöltésekor az idő múlásával egyenes arányban nő a szülés során kialakulható komplikációk valószínűsége. Hangsúlyozom, ez statisztika, ami nem jeleni azt, hogy mindenkinél baj lesz - ezért fontos a rendszeres NST vizsgálat. Az orvosok felelőssége és felelősségre vonhatósága miatt az is érthető, hogy nem szeretnek kockáztatni - erre van kitalálva a protokoll, ami azonban intézményenként eltérő. A szülő nő és a születendő baba szempontjából az is kockázatot jelent, ha a valódi túlhordás (azaz jól számított SZVI) veszélyforrásokat hoz és az is, ha az idő előtt, félelemből, türelmetlenségből beindított szülés kockázatait nézzük.
Mik ezek? Ha túl sokáig marad a baba a pocakban, miközben a lepény elvégezve feladatát „öregszik”, egyre romlik a baba vérellátása - de ez az NST vizsgálattal kiszűrhető, vagyis ha jó az NST eredménye, nincs ok az indításra. Ha a protokoll alapján beindítanak egy szülést, és a méhszáj még nem érett rá, vagy a méh receptorai nem eléggé érzékenyek az oxitocinra, akkor komplikáció lép fel és császármetszés, vákuumos beavatkozás, szülés utáni nagy vérzés lehet a mellékhatása. Sajnos a jelenlegi helyzetben gyakori az indításokból kialakult császármetszés. Az olyan történetek sem ritkák, hogy a doktor a 40. hét előtt beszélte rá az anyát az indításra, majd másnap elment síelni. Természetesen ez nem általános, nem az orvostársadalom minősítését célozza - csupán egy fellelhető probléma, ami annak nem mindegy aki szül és aki születik.
Hogy miért, arról legközelebb írok.
A cikksorozat előző részeit itt találod:
A nagy kaland kezdete, avagy mesél a bába
Mikorra vagy kiírva? Fontosabb, mint gondolnád!
Terheléses vércukor, NST - Tudod, mit jelentenek?
Mikor indul be a szülés? Amikor a baba úgy akarja!
Szülés fájdalom és gyógyszerek nélkül - lehetséges?
Oxitocin és oxitocin - nem ugyanaz!
Kedves Imamit olvasó anyák, apák, gyermeket váró párok!
Egy cikksorozatot indítok csak itt, amiben végigvesszük a baba foganásától az élete első hónapjaiig zajló változásokat. Olyan szempontokat szeretnék fókuszba helyezni, amiről keveset, vagy nem hallottatok. Ha kérdésetek, ötletetek merül fel, kérjek írjatok az info@bonitunde.hu -ra, hogy a következő írásaimban reagálhassak a bennetek felmerült témákra - így valóban Nektek, Rólatok szólhatnak a cikkeim.
Szeretettel várom a gondolataitokat, kérdéseiteket.
Szerző: Bóni Tünde - független bába
Facebook: @szulunkszuletunk
Győri bábák: www.babafogado.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
