Jelenlegi hely

Mi történik az első szavakig?

A beszéd az emberek közötti kommunikáció egyik nagyon fontos eszköze. Mint oly sok más, így a beszéd, az anyanyelv elsajátítása is már az anyaméhen belül megkezdődik a beszédszervek kialakulásával, az idegrendszer fejlődésével, az érzékelés (elsősorban a hallás) fejlődésével - és ami nagyon fontos -, az édesanya gyermekéhez intézett beszédével, énekével.

A születés pillanatában az első légvétellel és hangadással beüzemelődnek a beszédszervek, majd a felnőttekkel, a testvérekkel való állandó kapcsolat során kialakul a beszéd.

Kezdetben a csecsemő csak a sírással fejezi ki diszkomfortérzetét és nyugodt szunyókálással elégedettségét. Majd a 3-6. hét tájékán elkezd gőgicsélni, ami eleinte csak egy ö vagy á szerű hang ejtése, de ahogy telnek-múlnak a hetek sorban jelennek meg a különféle magánhangzók (ö, á, o, e, a, u, é stb.) és mássalhangzók (h, j, k, g, p, b, m stb.) és egyre változatosabbakká, egyre hosszabbakká válnak a gőgicsélt hangsorok (pl.: öj, áj, ej, oh, eju, áju).

A 3-6 hónap körüli csecsemő pedig már figyeli a szülei, testvérei, a felnőttek szájmozgását, és egyértelműen utánozza azt. Figyeli környezete reakcióját is hangadásaira, így a nevetés, válaszolgatás további próbálkozásokra ösztönzi. Játszik a hangerejével, tetszik neki, ha kiabálhat, és hangadásival az anyanyelve dallamát utánozza. Szinte már beszélget édesanyjával. (Pl.: gő, ghú, ga, abba, emme, ede, abbaba, bebebe, momom, gágágá, éme, eva, edüdüj, böböbü)

A beszédhangokon kívül képes más hangokat is képezni pl. ujjával pergeti az ajkát, kezével vagy egyéb tárggyal ütögeti a száját, esetleg a kezét vagy valamilyen tárgyat a szájába véve ad változatos hangokat stb.

A 6-9. hónapban a gyermek gőgicsélésének már határozott célja van. Azaz néhány hangot, hangsort már szinte mindig ugyanabban a formában ejt, azokat már tudatosan használja ugyanazokban a szituációkban és ugyanolyan céllal. Ez lehet figyelemfelhívás, „beszélgetés”, vagy türelmetlenségét fejezi ki, kér valamit, esetleg testvérét nevezi meg. (ögölögöjö, monono, dedáda, kelekele, guttata, prr, brr, dát) Ebben az időszakban a csecsemő hangállománya részben bővül, részben pedig szűkül. Bővül, mert egyre több anyanyelvére jellemző hangot hallat, szűkül viszont, mert megerősítés híján fokozatosan elkopnak a nem anyanyelvi típusú hangok.

A 10-12. hónapban a baba már szinte órákon át gőgicsél, többnyire megérti a hozzá intézett kérdéseket, felszólításokat és egyértelműen jelzi kívánságait is, bár ezeket még általában mozdulatokkal vagy hanggal kísért mozdulatokkal fejezi ki. Ez az a kor, amikor megjelennek az első szókezdemények pl. pá–pápá, pa–papa, apa, ma-mama, va- kutya, br-autó, motor, esetleg az első szavak: papa, mama, baba, apa, nem, ott. Ezek a szavak még mondatértékűek (azaz egyszavas mondatok), így a "mama" egyaránt jelenthet hívást, kérést, segítséget. A szituáció és a hangsúly sokszor elárulja, hogy mire is gondol a baba.

Azzal, hogy megjelentek az első szavak, a baba nem fejezi be a gőgicsélést, hiszen ezzel gyakorolja anyanyelve hangjainak ejtését. Ám ahogy bővül a szókincse, úgy csökken a gőgicsélése, és kb. másfél éves korára ezeket az értelmetlen hangsorokat fokozatosan, szinte észrevétlenül szavak, rövidke mondatok váltják fel.

Beszédfejlődés szempontjából igen látványos a 12-24. hónap közötti időszak, ugyanis a gyermek az egyszavas mondatoktól eljut odáig, hogy 2-3, esetleg több szavas bővített mondatokkal fejezze ki magát. Másfél éves korában kb. 10 szót használ, amik általában családtagokat, játékokat, a baba számára érdekes, fontos dolgokat (autó, cipő stb.), ill. a baba életében lényeges cselekvéseket (enni, inni, aludni stb.) jelölnek. Ezen szavak köre a gyermek 2 éves korára már 50 körül mozog, és a gyermek képeskönyvet nézegetve felismeri, megmutatja és meg is nevezi az általa ismert tárgyakat, állatokat. Boldogan mutatja főbb testrészeit saját magán, családtagjain, képeken és játékain. Az ejtett szavak hétről-hétre egyre tisztábbak, egyre érthetőbbek lesznek és már nemcsak az anyai fül vagy a testvérek számára.

Természetesen a gőgicsélt hangsorok nem varázsütésre alakulnak értelmes szavakká. Egy-egy szót nemcsak nagyon sokszor kell hallania a gyermeknek, hanem meg is kell értenie, tapasztalnia, azaz fogni, ízlelni, rágni, harapni, gyűrni, taposni stb., és akkor a gyakran hallott hangsort (pl. labda) össze tudja kapcsolni a megtapasztalt élménnyel (azzal a kerek pattogó, guruló valamivel). Ha létrejött a megértés, akkor elég csak hallania az adott hangsort, már tudja, hogy miről van szó. Így ez a hangsor bekerül a gyermek passzív szókincsébe, és ha még sokszor találkozik vele, előbb-utóbb mondani is fogja, azaz megjelenik az aktív szókincsében is. Az így megjelenő szavak először 2 majd 3 és egyre több szavas mondatokká rendeződnek, melyek még nyelvtanilag gyakran helytelenek. (pl.: Kérsz inni. – Kérek inni. Apa pápá brrr. - Apa elment az autóval.) A 2 évesek közül sokan rövid mondókákat, énekeket, versikéket is képesek önállóan „előadni”.

Természetesen a beszédfejlődés nagyon eltérő ütemű lehet. Részben a nemek tekintetében, de akár egy családon belül azonos nemű testvérek esetében is. Ami általánosságban elmondható, hogy a kislányok hamarabb kezdenek el beszélni, a kisfiúk pár hónappal később, és természetesen előfordul ennek fordítottja is. De minden esetben elengedhetetlen a beszéd megindulásához az ingergazdag környezet (nem csak a tv) és az interaktív, azaz a gyermekre figyelő, az ő jelzéseire azonnal reagáló, a gyermekkel beszélő, játszó szülő.

 

Szerző: Egrimami

Forrás:

Dr. Gósy Mária – Gráf Rózsa: Beszélgessünk a kisbabával!
"…Hogy szebben beszéljen…" Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Logopédia jegyzet I., szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak, Nikol GMK, Budapest, 1994.
Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél?
www.beszed.hu – Az egészséges beszéd fejődésének menete

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

A téli hónapokban gyakran tapasztalható fáradtság és energiahiány a hideg időjárás, a rövid nappalok és a kevesebb napfény miatt alakul ki. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy energikusabbnak érezd magad ebben az időszakban:
Apák a gyermeknevelésben

Apák a gyermeknevelésben

Hogyan élhetik meg valóban a szülőséget az édesapák?
Ugrás az oldal tetejére