Nagyobb gyerekeket néha nehéz kiküldeni a szabadba játszani, mert el sem tudják képzelni, mi az, amit csinálhatnának odakinn. Táblagép és okostelefon helyett jó ötlet lehet a gumizás, mert bizony ez az a játék, amiért 1 órára tuti letennék őket. Ez csak rajtunk múlik! Mutassuk meg lányainknak milyen is volt az önfeledt játék 10-20 vagy akár 30 évvel ezelőtt. És, hogy miért kezdtem el írni ezt a cikket? Mert a 6 éves lányomat szeretném meglepni ezzel a lehetőséggel, talán még csak egyszerűbb mozdulatsorral, de biztos vagyok benne, hogy nagy sikert fogok elérni vele.
Kezdjük is: A gumizás, de olyan is lehet, aki esszának ismeri, nem magyar játék, talán Kínából indult (pl. németeknél gumitwistnek, Kínában kínai ugróguminak ismerik). A világ minden pontján, többnyire lányok játsszák, és igazán nagy fénykorát a 80-as, 90-es években élte az általános iskolákban, de otthon az udvarban szerintem a fiúkat is rá lehet venni egy jó kis mókára.
Nem kell hozzá más, csak egy bugyi gumi, vagy gatyamadzag, ami legalább 3 méter hosszú legyen, majd csomózzuk össze a végeket. Kell hozzá két „láb” aki tartja a gumit és egy játékos. De többen is játszhatják, sőt otthon egyedül is lehet játszani, gyakorolni. Ilyenkor nincs másra szükség, mint a két személyt egy-egy székkel helyettesíteni. Akár unatkozó egykénket is leköthetjük vele a konyhában, míg főzünk.
A lényeg, hogy két gyermek álljon egymással szemben, körbefuttatva a lábukon a gumit kis terpeszben, a harmadik gyerek pedig végrehajtja a kötelező feladatot. Az ugráló játékosnak egy előre megbeszélt mozdulatsort kell végrehajtania. Ha sikerül, akkor mehet feljebb a gumi ugyanazzal a feladattal – boka, (kicsiknél lábszár), térd, comb és a nagyon profiknál derék. Ha elrontotta, mert elesett, vagy nem sikerült ráugrani, átugrani a gumit, akkor jön a csere és így tovább.
Alapugrások:
Az ugráló a kifeszített gumi mellé áll szembe az egyik tartóval. Zárt lábbal a gumik közé ugrik (be), majd terpeszben ráugrik a gumikra (rá), majd visszazár (be), majd terpeszugrás, a két gumi a lába között van (terpesz), fordított: amikor 180 fokban ugrással megfordulunk. Az ugrások száma ismételhető, variálható, általában 10-ig számoljuk, majd zárt lábbal kiugrik a gumik közül (ki).
Sokféle formáció volt napvilágon, ezek biztos tájegységenként változtak, és Te egész más néven ismerheted őket. De ha nem ismered, vagy már elfelejtetted volna, adunk pár ötletet kezdésként.
Egy két formáció, amik az eszembe jutottak:
Magyar: páros lábbal ugrálsz be-ki 3×, és fűző (kicsit lentebb pontosan kifejtem) - áthúzod, és páros lábbal ugrálsz a gumikra.
Nagy magyar: fél-lábbal ugyanez.
Német: kiinduló helyzet terpeszállás, de a láb között az egyik gumi. Kis terpeszben ugrálunk egy gumivonal és a másik gumivonal között 10-szer, majd ki. Van olyan változata is, amikor a 6.-nál rá kellett ugrani mindkét gumira, páros lábbal.
Olasz: váltott lábbal ugyanez.
Japán: be, ki, be, ki, be, rá, be, ki, be csusza, be és ki.
Ugyanez kettőzve (bebe, kiki, bebe, rárá ...)
Tipi-topi: helyben futással (duplán számolunk) 1-1 (be) gumin belül vagyunk, 2-2 helyben futás gumin kívül (terpesz) 3-3 gumin belül és így 10-szer, majd ki.
Hordó: amikor egyet fordulni is kell az ugrásokkor.
Csusza: rááll mindkét gumira két lábbal, majd csusszan egyet hátrafelé majd előre és ismét hátra. A talp közben folyamatosan a gumin kell, hogy maradjon.
Fűző: páros lábbal szembe állunk a két párhuzamos gumival, úgy hogy a lábfejünk a hozzánk közelebb eső gumi alatt van (A), úgy ugorjuk át a (B) gumit, hogy közben (A) gumit áthúzzuk (B) felett. Ekkor hátratolatunk, így a bokánk hátsó fele viszi magával a (B) gumit és kapunk egy háromszöget. Ekkor páros lábbal ráállunk a" háromszög" csúcsára – óvatosan, hogy ne csússzon ki, és páros lábbal úgy ugrunk fel, hogy az eredetileg (A) gumira, vagyis amit átfogtunk arra érkezzünk. Majd a (B) gumira is ugorjuk rá, és páros lábbal leugrunk róla. Ha jól emlékszem ez minden egyes formáció után volt.
Coca-cola: gumi fölé ugrás kis terpeszben be, másik gumi fölött terpesz, ki. Közben szótagolni: co-ca-co-la.
Akik tartják a gumit, segítségképen mondhatják hangosan közösen a feladatsort: be, ki, be, ki, rá....
Természetesen mi magunk is kitalálhatunk újakat gyermekeinknek. A kicsiknek egyszerűbbet, megjegyezhető ismétlődéssel. A nagyok már maguktól is meg fogják találni és elnevezni a lehető legjobb feladatsort. Kezdjünk el mi magunk is játszani velük, meglátjátok, mennyi régi emlék tör majd fel! De akár egy csajos partin ajándékként meglephetjük barátnőinket is egy gumival, aki anno játszott, annak tuti nagy sikert fog hozni.
És ez régen, hogy terjedt el? Hisz nem volt internet, senki nem írta ki a Facebook-ra, és blogbejegyzést sem írt róla senki. Régen még jártunk táborba, na, nem napközisbe, a saját iskolatársainkkal, mint most. Hanem ottalvós táborba, idegen városból, falukból jött gyermekekkel, akik megtanították nekünk nemcsak a gumizást, de nagyon sok igazán élvezhető jó játékot, amik által fejlődtünk, kapcsolatokat építettünk és nagyokat nevettünk.
Ha lenne egy időgépem, visszamennék abba az időbe mikor ezt játszották, csóróság ide vagy oda, de szerettem azt a kort! Anno nem volt még ennyi kütyü, és pénz sem értelmes játékokra, ha lett volna talán mi sem gumiztunk volna…
Ha jónak találod a gumizást a sok technikai kütyü mellett, akkor oszd meg cikkünket, hogy minél több gyermek megismerhesse. Ragasszuk újra ezt az őrületet a lányainkra!
És Te játszottál ilyet? Írd le emlékeidet.
Írta: M. Mariann - Kecskemétimami
Nem a városunkban élsz? Keresd a lakhelyed szerinti Imami weboldalt, hogy ne maradj le a fontos családi dolgokról! ITT
Egy kis videós segítség a YouTobe-ról:
Anyukás verzió :)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges