Tóth-Aradi Gabriellának hívnak és most várjuk a 2. babánkat, a terhesség 32. hetében vagyunk. Van egy Gergő nevű Nagyfiam, aki 21 hónapos, mindketten Dr Ruzicska Zsolt segítségével a szigetvári kórházban születtek/fognak születni.
Betöltöttük a 35. hetet
Itt leginkább az Őssejt-levételi csomagra gondoltam.
Veronika vagyok 33 éves kismama, Pécsett fogok szülni. Első gyermekünket várjuk, leánykánk lesz. Az elmúlt 10 évben diplomákat gyűjtöttem, ún. karriert építettem, és mostanra döntöttem el (párom nagy örömére) hogy, Édesanya szeretnék lenni, amit cseppet sem bánok.
A naponta beütemezett 6 km sétát kb. egy óra alatt teljesítem, de néha megcsúszom. Annyi kedves régi ismerőssel találkozom - akikkel hosszas beszélgetésekbe elegyedem, így egy-két szóból elnyúlik az idő.
Nem kerülgette a forró kását, az először szülő Édesanyáknál 80-90%- ban gátmetszést végeznek. Most már a felszívódó varrat mellett, igen „kényelmes” viseletű, kevésbé irritáló cérnák léteznek.
Szó volt méhlepény távozásáról, annak vizsgálatáról, újszülött ellátásáról, édesapa helye és szerepe a szülőszobában.
Elhangzott az is, hogy a 35. héttől már készítsd össze a klinikára szánt holmikat, mivel a a 35. héttől a magzati tüdő már érett a gázcserére, jöhet a babus.
Én a héten bepakolok az utazótáskába. A legfontosabb dolgok egyike a terhesgondozási kiskönyv és a személyi dokumentumok (TB kártya, személyi). Az előadás után a legtöbb kérdés a gátvédelem kapcsán merült fel. Én minden esetre felkészülök a gát edzésére, mandulaolajas masszírozással-szülésznőm javaslatára.
A türelmesen várakozó kíváncsi kismamák és párjaik, kaptunk egyszer használatos köpenyt, zacskót a lábunkra, és végigmutatta a szülőszobákat. Illetve csak kettőt mivel, mint említettem a mai nap forgalmas volt a születések miatt.
Az elképzelt szülőszobai képhez képest egy nagyon jól felszerelt, számomra kicsit a zsúfolt szoba fogadott minket. Nem ilyennek képzeltem el. Kb. 15 m2, sárga fal, egy ágyikó, egy szék az apukának, mosdó, némelyikben zuhanyzó, kétoldalt műszerek. Nem az a csempés, vaságyas megoldás-persze nem is a múlt században élünk!
Mivel szeretem előre tervezni az életem, a szülőszoba látogatása is kipipálva. Csak ajánlani tudom mindenkinek, ne kelljen már az utolsó pillanatban keresgélni, portást nyaggatni mit-hol találok!
A 36. héttől már heti találkozók lesznek.
Barbara vagyok, 23 éves vagyok és ez az első várandósságom. A kisbabámat Szigetváron szeretném megszülni a lehetőségekhez mérten természetes szüléssel. Egyszerre érzek félelmet és izgatottságot a közeledő esemény miatt. Mindezt biztosan pótolni fogja a kis manócska érkezése, akit az apukájával együtt már nagyon várunk!
Mindezeket összevetve jól vagyunk, minden rendben van. Borka sokat mocorog, és furakodik lefelé… az utóbbi egy kis fájdalommal is jár.
Keményedések sűrűbben fordulnak elő és sokat csuklik, csak azt nem tudom eldönteni, hogy olyankor minket emleget, vagy az Écsi doktor urat aki az utolsó vizsgálatnál sem kímélte szegényt… Meg volt a vérvétel is, annak eredményét a jövő héten tudjuk meg.
Szerencsére nem volt ájulás, nagyon rühellem a vérvételt és a bökdösést, amikor az elején levették a vért az AFP-hez akkor azt hittem sosem lesz vége. Szörnyű volt, legalábbis nekem, mert én ilyen hemofób vagyok.
Vasárnap grillpartit rendeztünk anyuéknál, amit kis híján elmosott a vihar. Hétfőn sógoromék jöttek el hozzánk látogatóba, de nem voltak sokáig. Lányuk Kata nagyon aranyos az iskolában csecsemőgondozó tanfolyamra jár, azért, hogy nekem majd segíthessen a nyáron.
Nagyon várja már Borka érkezését ő is és a testvére Dávid is. Mikor itt voltak nálunk, akkor megnézték a kiságyat és az alja olyan, amibe be lehet pakolni az ágyneműt. Azt mondta, hogy ő majd ott fog aludni… J Mindketten be vannak sózva.
A pocakom már eléggé lent van és úgy néz ki, mintha lenyeltem volna egy csúcsos görögdinnyét.
Viki vagyok, 32 éves pécsi kismama, második gyermekünket várjuk. Anna problémamentes terhesség után fogadott orvos nélkül, császármetszéssel született 2011 szeptemberében a budapesti Honvédkórházban.
Voltam kozmetikusnál, aki kicsit rendbe tette a szemöldökömet, a szempillámat, és persze a bőrömet.
Voltam fodrásznál, akit imádok, mert mindig jó frizurát csinál! Igaz, az utóbbi időben mindig azt mondtam, hogy növesztem a hajamat, de mégis levágattam.
Talán a hirtelen jött meleg miatt döntöttem így, mert összekötni nem szeretem, viszont nagyon zavart, hogy a nyakamba lóg. A lényeg, hogy tetszik a végeredmény.
A másik ultrahang időpontot, amit még a múltkor kaptam a genetikai tanácsadóban, természetesen lemondtam.
Jártam a védőnőnél is, negatív volt a cukor a vizeletemben. Ennek nagyon örültem, de továbbra is odafigyelek!
Ez annyit jelent, hogy bérelünk egy szép nagy kertet gondozásért cserébe, ahol előtte hagyták a fákon rohadni a gyümölcsöket (így viszont legalább senki nem is permetezte őket legalább 10 éve).
Mi is vegyszermentesen termelünk gyümölcsöt és zöldségeket is. Idén hatalmas új területen rengeteg a gyümölcs, ezért folyamatosan sok a munka vele. Pocak ide vagy oda, minden délutánom és estém erről szól. Körtét, barackot, szilvát aszalunk, paradicsomot, gyümölcsöket főzünk be, ivóleveket üvegezünk be. Közben a pocaklakó mocorog, én pedig sohasem pihenek.
Este jut egy kis időm horgolni, már elkészült egy hatalmas vállkendőm saját részre, és van még sok-sok ötletem. Ekkor már mindenki alszik, csak én nem tudok persze, különben éjfélkor már a plafont bámulom. Most, hogy elmúlt ez a nagy meleg, élvezem, hogy este befúj a hűvös levegő az ablakon, és végre fázhatok egy kicsit.
Féltettem, féltem, hogy kiszárad, és sajnáltam, hogy szenved. Az ügyelettel konzultáltam többször telefonon, végül bevetettem azt a „trükköt”, amit mi is ajánlgattunk a patikában hasonló helyzetben. A hányások után szénsavmentes kólát adtam 3-4 kiskanállal.
És tényleg hatott. Végre el tudtunk aludni, és nem került sor infúzióra. Jó pár nap volt, mire a pocija rendbe jött és sok türelembe került, mert nem igazán értette, miért nem tömheti tele magát barackkal és körtével.
(2013 szeptember)
Ez a hét a nagy melegről és nagy lehűlésről szólt, valamint a meggy és cseresznye eltevéséről, ami még tart, amíg lehet szedni. Lett lekvár és szörpi. Illetve az egyéb kerti munkák, mint szőlő-tetejezés, paradicsomkapálgatás. A szél mindig nagyon rossz, azt alapértelmezett esetben is nehezen viselem… Szerencsére nem volt a nagy melegben még lábdagadás, sőt a védőnői rutin során is minden rendben volt, leszámítva, hogy ihatnék többet is, illetve alacsony a vérnyomásom. A súlyom sokat nem változott 59 kg, de elég ingadozó, ha gyakrabban mérem, előfordult már, hogy voltam 59,9 pár nappal később 58,3 kg. Pedig ugyanolyan feltételek mellett mértem…
Voltam a Doktorbácsinál és szóba kerül már a szülés, főleg, hogy elmegy jövő hónapban egy hét külföldi, illetve két hét itthoni szabadságra, amikor is elérhető lesz. De fölmerült a kérdés, hogy átadjon-e valakinek vagy az éppen ügyeletes orvosra bízom magamat… És most jön a meglepetés! Azt mondta nekem, hogy: „mert magának jobb lenne, ha nyugodtan tudna szülni”. És még azt is, hogy kérdés, ki az aki tolerálná az alternatív szülést… Erre már gyanús volt a dolog, megkérdeztem, hogy emlékszik a szülésemre két évvel ezelőttről??? És, igen! Azt hittem elolvadok :) Ez annyira kedves volt tőle, és a másik mondata, amitől szárnyra kapott a kis önbizalmam: „Szerintem magával nem lesz gond!” :) Hát kell ennél több egy kismamának?
Amit még megbeszéltem vele, hogy kihagyható-e a POSE vizsgálat, ha még nem érkezett meg a Baba és betöltöttük a 40. hetet, mert azt nem szeretném, ha oxy-tocinnal macerálnának fölöslegesen előidézve hamis fájásokat. Bencivel ezt már eljátszottuk és semmi értelme nem volt… Ráadásul a két első gyermekemnél a fogantatáshoz képest mindig épp „másnapra” születtek a gyerekek, ha zaklattak, ha nem… És ezt most ide is írom csak érdekességképpen:
Benci fogant január 20-án, érkezett október 21-én (várható időpont október 7. volt).
Emma fogant november 19-én, érkezett augusztus 20-án (várható időpontja augusztus 23. volt). És ezek alapján azt gondolom, hogy ha most Kisbabuci november 5-én fogant, hát akkor augusztus 6-án kellene érkeznie. Július 30-ára vagyok „hivatalosan” kiírva. Tehát a protokoll szerint, 30-án már POSE vizsgálat van, ami csak a stresszelésre jó, véleményem szerint, ha más aggasztó körülmény nincsen. Lényeg a válasz a kérdésemre, hogy igen kihagyhatjuk, nem ragaszkodunk hozzá. :)
Egyébként viszonylag jól is érzem magam, leszámítva, a kevés helyet a gyomromnak, és hogy nagy és nehéz a hasam, illetve nem bírok annyit és úgy mozogni, mint szeretnék. Egyre többet szuszogok, ha többet megyek, vagy a lépcsőzés miatt, vagy a hajolgatás miatt… de hát ez is rendben van. Jövő héten ultrahang, vérvétel, és meglesz a most levett cervix-eredmény is.
2013. június 27.