Jelenlegi hely

Szülőtartás, hogy is fog kinézni a gyakorlatban

Szülőtartás – tényleg olyan nagy teher? Az utóbbi hetekben nagyon sok cikk látott napvilágot arról, hogy „szörnyű idők jönnek”, mert újabb terhet rónak az emberek nyakába azzal, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításával 2016. július 1-jével bevezetik a kötelező szülőtartás intézményét.

Mi is ez valójában? Valóban plusz terhet jelent? A gyakorlatban hogyan is lesz érvényesíthető ez a kötelezés? Ezekre a kérdésekre próbál Kaposiné dr. Reményi Viola, az anyaközlöny egyik alapítója, röviden és megnyugtatóan válaszolni.


 

Mit jelent a szülőtartás?

Nem új szabályról van szó, az Alaptörvény előírja, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

A Polgári Törvénykönyv szerint rokonaival szemben tartásra jogosult az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.

Érdemtelen viszont a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el.

Továbbá ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének ugyan eleget tett, de a gyermekkel szemben kirívóan súlyos magatartást tanúsított, akkor is lehet hivatkozni az érdemtelenségére.

Emellett ugyanilyen fontos a másik fél helyzete is, ugyanis tartásra csak az kötelezhető, aki a kötelezettség teljesítésével saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását nem veszélyezteti.

Tartási kötelezettség elsősorban az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben – szülő-gyermek, gyermek-szülő viszonyban. Előfordul olyan is, hogy valakinek több jogosultat kellene, de nem képes valamennyit eltartani, ebben az esetben az alábbiak szerint kell a tartási kötelezettségét teljesíteni.

A jogosultság sorrendjében megelőzi

  • a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket
  • a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat
  • a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs - egymással egy sorban - a szülőt
  • a szülők - egymással egy sorban - a többi rokont
  • a többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit.

De mennyi az annyi?

A törvény szövege értelmében tartást elsősorban pénzben kell teljesíteni és annak együttes összege (ha több jogosult is van) nem haladhatja meg a tartásra kötelezett jövedelmének felét.

Valóban annyira súlyos plusz terhet jelent az új szabályozás?

A korábbiak szerint a szülő, vagy kérésére a járási hivatal indíthatott pert a bíróság előtt, amennyiben tartási jogait kívánta így érvényesíteni.

A július 1-től hatályba lépő rendelkezések szerint „aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett gondoskodik, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.” Ha végiggondoljuk, ez első olvasatban azt jelenti, hogy ha a szülő pl. idősotthonba kerül, akkor az otthon beperelheti a gyermeket, vagy akár a szomszédasszony is, aki átjár segíteni. Azonban itt jön az én szubjektív és remélem nem túlzottan naiv véleményem ezzel kapcsolatban. Nem hiszem, hogy az új rendelkezések után tömeges perekre lehet majd számítani. Ha egy otthon követelni is fogja a gyermeken a plusz költségeit, akkor egy szüleivel amúgy törődő, de valami miatt az otthonlakást - ápolást megoldani nem tudó gyermek ki fogja egészíteni a hiányzó összeggel a térítési díjat.
 


 

Arra is kicsi esélyt látok, hogy az eddig önzetlenül segítő szomszéd Mariska néni az új jogszabályon felbuzdulva rohan és követeli az eddigi tevékenysége ellenértékét. Ha ingyen segített eddig is, ezután is úgy érzem, így fog cselekedni…

Ha mégis arra kerül a sor, hogy bíróság elé kerül egy ilyen ügy, a bírói mérlegelésnek igen tág tere van, nincs szigorúan lerögzítve, hogy mit és milyen módon kell figyelembe vennie a döntésénél. Én úgy gondolom, hogy aki mindent megtesz azért, hogy rászoruló szülei idős korukban sem szenvedjenek hiányt semmiben, úgy annak nem kell attól tartania, hogy nyakába varrnak bonyolult pereket és ezekkel járó jelentős anyagi terheket.

Kaposiné dr. Reményi Viola

 

Mit szólnál, ha valaki – virtuálisan – megfogná a kezed és megmutatná a kiutat abból a kusza, átláthatatlan labirintusból, amit egy átlagember számára a jog világa jelent? Szeretnél egy olyan oldalt, ahol közvetlen hangnemben, közérthetően segítenének neked abban, hogy a mindennapok során felmerülő feladatokkal bátrabban, tudatosabban nézhess szembe? Csatlakoznál egy olyan közösséghez, ahol biztos lehetsz abban, hogy szakmailag megalapozott tanácsokat kapsz?

Ha a válaszod igen, tarts az Anyaközlöny csapatával! Szeretettel várunk! www.anyakozlony.hu

Nóra és Viola

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Ugrás az oldal tetejére