Jelenlegi hely

A kisgyermekes anyák egészségértése a legjobb Magyarországon

A kisgyermekes anyák átlagos Összesített Egészségértési Indexe szignifikánsan magasabb, mint egy felmérésben vizsgált többi nő és férfi értéke. A kisgyermekes anyukák például könnyebben találják meg, ítélik meg és értik meg a védőoltásokkal, szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információkat, mint a többiek.

A magyar családokban a gyermekgondozással, az egészséggel, betegséggel kapcsolatos teendők ma is nagyobb részt hárulnak a nőkre, ezért kiemelten fontos a jövő generáció szempontjából a kisgyermekes anyák egészségértési szintje, azaz hogy mennyire tudnak egészségügyi kérdésekben és az egészségügyi rendszerben tájékozódni és mennyire képesek megfelelő döntéseket hozni a prevencióval vagy a betegségek kezelésével kapcsolatban.

Egy közelmúltban készült felmérés eredményeit elemezve kiderült, hogy a 15 évnél fiatalabb gyermeket nevelő magyar édesanyák egészségértési szintje ugyan magasabb az átlagosnál, és eléri a nyugat-európai lakosok átlagos értékét, de még így is minden harmadik családanya egészségértése a problémás vagy nem megfelelő kategóriába esik, azaz nekik nehézséget okoz megszerezni, megérteni, feldolgozni és alkalmazni a saját és családjuk számára fontos, az egészségükkel kapcsolatos információkat.

Ilyenkor ősszel, az iskolakezdéskor és az ezzel sokszor együttjáró fertőzéses időszakban különösen aktuális a kérdés: vajon mennyire jelent problémát az édesanyáknak a sokszor összetett feladatot jelentő beteg családtagok gondozása, a védőoltásokkal és a megelőzéssel kapcsolatos döntések meghozatala.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének jóvoltából Magyarországon is elkészült a nemzetközileg validált Egészségértés – Health Literacy Survey EU kutatás – kilencedikként a világon, melyben a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek a modern társadalomban. A kutatás nem tudásszintet, hanem az élet három, egészséggel kapcsolatos területén (egészségügy, prevenció, egészségfejlesztés) mért négy információfeldolgozási szintet (elérés, megértés, értékelés, alkalmazás), illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket, képességeket mért.

A 2015-ben, 1008 fős reprezentatív mintán végzett kutatás óriási problémát tárt fel, hiszen az adatokból kiderült, hogy minden második magyar embernek nem megfelelő vagy problémás az egészségértése, a magyarok 43%-ának nehézséget okoz az orvosi információk értelmezése, értékelése. A kutatásból ugyanakkor arra is fény derült, hogy a nők egészségtudatossági szintje magasabb a férfiakénál – hasonlóan a vizsgálatba bevont legtöbb országhoz. De mi a helyzet a gyerekeket nevelő anyákkal?

A kutatás külön csoportként kezelte a kisgyermekes anyákat, akiknek 15 évnél fiatalabb gyermekük van. Az elemzésben két másik csoport eredményeivel vetette össze ennek a csoportnak az eredményeit: olyan nőkkel, akiknek nincs 15 évesnél fiatalabb gyermekük, valamint a férfiakkal.

Kiderült, hogy minden harmadik családanyának problémás az egészségértési szintje, ami a teljes lakossághoz képest jobb eredmény ugyan, mégis elgondolkodtató arány, ha figyelembe vesszük az anyák családi egészséggondozásban játszott kiemelt szerepét. Ha a konkrét kérdéseket elemezzük, kiderül, hogy minden harmadik kisgyermekes anyának nehézséget jelent például annak megítélése, hogy mely védőoltásokra lehet szükség, ugyanúgy közel egyharmaduk korlátozottan érzi képesnek magát arra, hogy megítélje, a médiából szerzett, betegségekkel kapcsolatos információk megbízhatóak-e.

Ugyanakkor elmondható, hogy a kisgyermekes anyák átlagos Összesített Egészségértési Indexe szignifikánsan magasabb, mint a többi nő és férfi értéke. Érdekes, hogy saját bevallásuk szerint könnyebben találják meg, ítélik meg és értik meg a védőoltásokkal, szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információkat. Körükben közel minden harmadik válaszadó könnyűnek találta ezeket a feladatokat, míg a másik két csoportban csak minden negyedik, minden ötödik ember vélekedett így.

A médiából szerzett információk megbízhatóságának megítélése is könnyebb számukra, mint az átlagos magyar embernek. 2/3-uk kifejezetten vagy inkább könnyűnek érzi ezt, míg a másik két csoportban ez csupán a válaszadók felére igaz. Itt is fontos megjegyezni, hogy ugyanez a feladat az, amit a legnagyobb arányban találtak inkább vagy nagyon nehéznek is – 1/3-uk csak korlátozottan érezte magát képesnek erre.  Az ebbe a csoportba tartozók egészséggel kapcsolatos cselekedetei, döntései nagyban kiszolgáltatottak a másoktól kapott információknak. Rengeteget jelenthet esetükben a védőnők, gyermekorvosok, háziorvosok, szakorvosok és gyógyszerészek segítsége az egészséggel kapcsolatos információk értelmezésében.

Az egészségértés képessége átszövi a mindennapjainkat, így a bevásárlást is érinti. Az élelmiszerek csomagolásán található információk megértése kiemelten fontos az anyák körében, akik jellemzően a családi bevásárlásokat végzik, azonban közel harmaduknak ez nehézséget okoz. Igaz ugyanakkor, hogy ezen a területen is „jobban teljesítenek” az anyák az országos átlagnál, hiszen minden negyedik, ebbe a csoportba tartozó nő nagyon könnyűnek tartja ezeknek az információknak a megértését, ezzel szemben a másik két vizsgált csoportban 15-16% százalék állította ugyanezt.

Mivel a 15 évnél fiatalabb gyermekeket nevelő anyák eleve magasabb egészségértési szintről indulnak, és mivel családjukra, gyermekeikre nagy biztonsággal kiterjedne minden rájuk vonatkozó pozitív program, a felmérés eredményei alapján elmondható, hogy érdemes lenne kifejezetten az édesanyák egészségértését támogató programok kidolgozása. Ez vonatkozhat akár a tudásszint növelésére, akár döntéshozási segítségre, akár arra, hogy hogyan tudnák hatékonyabban egészségre nevelni gyermekeiket, bevonni a férfi családtagjaikat, hogy megoszthassák velük ezeket a terheket.

Forrás: aipm/csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Tudtad, hogy az alvás világnapját is ünneplik?

Tudtad, hogy az alvás világnapját is ünneplik?

Az alvás világnapját hagyományosan március második teljes hetének péntekén ünneplik. 2025-ben ez a nap március 14-re esik. Ezen a napon világszerte szakemberek és szervezetek hívják fel a figyelmet az alvás fontosságára és az alváshiány egészségügyi következményeire.
Jegesmedvék világnapja

Jegesmedvék világnapja

A természetvédők nemzetközi kalendáriumába 2011 óta piros betűs ünnep a Jegesmedvék Nemzetközi napja (International Polar Bear Day). De miért is kell aggódnunk a jegesmedvék miatt, igaz-e hogy 2100-ra eltűnhetnek?
Dalolva búcsúztassuk a telet – a legjobb farsangi dalok és mondókák összegyűjtve

Dalolva búcsúztassuk a telet – a legjobb farsangi dalok és mondókák összegyűjtve

A farsangi időszak mára főként a gyerekek mulatságáról szól. Ehhez a vidám ünnephez gyűjtöttük össze a legjobb farsangi dalokat és mondókákat, melyek garantáltan feldobják a hangulatot, és még emlékezetesebbé teszik a közös pillanatokat!
7+1 szokatlan farsangi szokás, amit tuti nem ismersz

7+1 szokatlan farsangi szokás, amit tuti nem ismersz

Tudtad, hogy a farsang nemcsak mulatságról, hanem ma már furcsa hagyományokról is szólt? A vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak tele van különös, ma már szinte elfeledett népszokásokkal. Egyes hagyományok vidámak, mások meghökkentőek – nézzük, hányat ismersz közülük!
Ugrás az oldal tetejére