Jelenlegi hely

Nőtt a kötelező oltások száma szeptembertől

Eggyel nőtt a kötelezőoltások száma, szeptembertől a bárányhimlő elleni oltás is bekerült a körbe. Így az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma a jelenlegi tizenegyről tizenkettőre bővült. A bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, rendkívül ragályos, hosszú lappangási idővel.

Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár. Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos elmondta, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyerekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut. A teljes védettséghez két oltásra lesz szükség – írja az MTI.

Akár életre szóló védettség

A védőoltás javasolt mindenkinek, aki nem vészelte át a betegséget korábban. Kisgyermek esetében fontos, hogy még a közösségbe járás előtt megkapja az első védőoltást. A második oltás beadása után vélhetően egy életre szóló védettség szerezhető a vírussal szemben.

A második oltás optimális ideje 4-6 éves korban van. Felnőttek esetében a két oltás között 4-6 hétnek javasolt eltelnie. Hazánkban is a kötelező oltási rend részévé válik az oltás! Ha beteg személlyel kerül kontaktusba az első 72 órában kapott oltással esélye van arra, hogy ne betegedjen meg.

Horváth Ildikó elmondta, hogy a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 ezer és 52 ezer. Egy komolyan veendő betegségről van szó, amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat – emelte ki az államtitkár.

Ma a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás kötelező Magyarországon. 

Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2,5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz – mondta Müller Cecília.

Milyen betegség a bárányhímlő?

Cseppfertőzéssel terjed elsősorban, de a betegséget kísérő hólyagokban szintén jelen levő vírus is fertőzhet. A kórokozó a herpesz vírusok családjába tartozik. Rendkívül ragályos, ami azt jelenti, hogy a testvérek nagy valószínűséggel, rövid idő alatt átadják egymásnak a kórokozót, valamint a szülők isveszélybe kerülnek, amennyiben nem rendelkeznek védettséggel. Esetenként több hétre is felborulhat a családok életritmusa. Jellemző a közösségi halmozódás. A lappangási idő 10-21 nap, de fontos megemlíteni, hogy a bőrtünetek megjelenése előtt is fertőzőképes. Szövődményes esetekben kialakulhat: a bőr bakteriális felülfertőződése, /a vakarás miatt/, tüdőgyulladás, komoly központi idegrendszeri, valamint több szervi érintettség: /máj, szív, vese, ízület/ a szülés körül kialakuló anyai bárányhimlő esetén / ilyenkor a születendő baba még anyai ellenanyagok nélkül jön a világra / 30%-ban a baba elvesztését okozza.

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője szerint a különböző védőoltásoknak köszönhetően az európai régióban a legtöbb gyermek és felnőtt védve van többek között a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás és a tbc ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy tavaly az európai régióban 82 ezren betegedtek meg és 72-en meg is haltak kanyaróban, egy olyan betegségben, amely ellen létezik védőoltás. Mint elmondta, Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.

Miért jobb az időben kapott oltás, mint a betegség természetes átvészelése?

  • nem tudhatjuk, hogy kiknél alakul majd ki a betegség lefolyása során a komoly szövődmények valamelyike /minden 60.000. beteget elveszítjük a civilizált világban is/
  • elkerülhetjük a kórházat
  • nem fertőzünk meg másokat sem, hiszen nem leszünk betegek
  • mert versenyelőnnyel indulunk, ha találkozunk a kórokozóval
  • a védőoltások minimális terhet jelentenek a szervezet számára, cserébe egyfajta biztonságot, kiszámíthatóságot kaphatunk
  • miért lenne jobb egy vad vírussal történt fertőzés, mint egy legyengített változatával történő védettség tudatos kialakítása?
  • nagy eséllyel 50 pluszosan csökkentjük az övsömör kialakulásának esélyét

ADL – Debrecenimami

Forrás: MTI; budaioltokozpont.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Tudtad, hogy az alvás világnapját is ünneplik?

Tudtad, hogy az alvás világnapját is ünneplik?

Az alvás világnapját hagyományosan március második teljes hetének péntekén ünneplik. 2025-ben ez a nap március 14-re esik. Ezen a napon világszerte szakemberek és szervezetek hívják fel a figyelmet az alvás fontosságára és az alváshiány egészségügyi következményeire.
Jegesmedvék világnapja

Jegesmedvék világnapja

A természetvédők nemzetközi kalendáriumába 2011 óta piros betűs ünnep a Jegesmedvék Nemzetközi napja (International Polar Bear Day). De miért is kell aggódnunk a jegesmedvék miatt, igaz-e hogy 2100-ra eltűnhetnek?
Dalolva búcsúztassuk a telet – a legjobb farsangi dalok és mondókák összegyűjtve

Dalolva búcsúztassuk a telet – a legjobb farsangi dalok és mondókák összegyűjtve

A farsangi időszak mára főként a gyerekek mulatságáról szól. Ehhez a vidám ünnephez gyűjtöttük össze a legjobb farsangi dalokat és mondókákat, melyek garantáltan feldobják a hangulatot, és még emlékezetesebbé teszik a közös pillanatokat!
7+1 szokatlan farsangi szokás, amit tuti nem ismersz

7+1 szokatlan farsangi szokás, amit tuti nem ismersz

Tudtad, hogy a farsang nemcsak mulatságról, hanem ma már furcsa hagyományokról is szólt? A vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak tele van különös, ma már szinte elfeledett népszokásokkal. Egyes hagyományok vidámak, mások meghökkentőek – nézzük, hányat ismersz közülük!
Ugrás az oldal tetejére