Jelenlegi hely

Ágyat az Anyáknak! és minden kórházi kísérőnek!

Mindannyian jártunk már úgy, hogy olyan helyen kellett aludnunk, ahol nem szerettünk volna. De ha ez a gyerekünk kórházi ágya melletti szék, vagy a földre tett hálózsák, akkor még választási lehetőségünk sincs. Bármilyen körülményekkel találkozik a kórházban egy anya, a gyereke mellett marad.

Kislányuk kórházi ellátása közben embertelen körülményekkel találkozott Orosvári Zsolt, korábban „csak” egy apa a sok közül. Mára lassan az ország összes anyukája ismeri, de azok mindenképpen, akik az általa szervezett gyűjtésben vásárolt tábori ágyak egyikén töltötték gyerekük mellett az éjszakát.

A 2018 novemberében indult kezdeményezésről sokan beszámoltak már. A gyűjtés és az adományozás azóta sem állt meg, Facebook oldalán folyamatosan követhetőek azok az egészségügyi helyek, ahova ágyak kerültek. Ugyanitt arra is bíztat, hogy ne aludjon egyetlen kórházi kísérő sem a földön, „Kérjétek, és használjátok a díjmentesen rendelkezésetekre álló fekhelyeket!

Küzdelme nem csak az ágyakra befolyó összegért, az ágyak megvásárlásáért és kiszállításáért folyik, de sokszor az intézményeken belüli döntéshozókkal is tart. Szinte hihetetlennek hangzik, hogy az ország legnagyobb gyerekkórházában maga az ápolási igazgató áll ellen a kezdeményezésnek.

Az összecsukható tábori ágyak választásakor arra is ügyelt, hogy esetleges gond esetén könnyű legyen az alkatrészutánpótlásról is gondoskodni. Szerencse, hogy az egyik legnagyobb sportszerforgalmazó áruházlánc a kezdeményezés mellé állt, 

Szégyenletes és érthetetlen, hogy nem természetes az ma egy európai országban, hogy egy szülő beteg gyereke mellett szeretne maradni akár éjszakára is a kórházban. Érhetetlen az is, hogy ehhez nem természetes, hogy elhelyezést kapjanak, ágyat, kulturált tisztálkodási lehetőséget. Igaz, hogy törvényileg ott maradhatnak a szülők, de ennek a módja nincs leszabályozva. Törvényileg hiányos a szabályzás az államilag fenntartott kórházakban a kísérők tartózkodási lehetőségéről. Nemcsak a törvényi szabályzás hiányos, de az intézményi sem egységes, van, hogy osztályonként eltérő.

Az Ombudsman, avagy az Alapvető Jogok Biztosa már 2010-ben jelentést tett a szülői elhelyezésekkel kapcsolatos visszáságokról. Ezt tavaly novemberben egy újabb civil beadványt követően megismételte. Jelentés ugyan más irányból közelítette meg az ügyet, de vannak átfedések: nem kifejezetten az ágyak hiányára fókuszált, hanem átfogóan azt nézte, hogy a szülőt beengedik-e gyermeke mellé és hogyan.
Javasolta, hogy vezessenek be, a felnőttkorú kísérők méltó elhelyezési körülményeit szavatoló minimumstandardokat és ehhez nyújtsanak kellő anyagi forrást is.

Az Emmi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az első hónapokban nem reagált az ágyak gyűjtésére irányuló civil kezdeményezésre, majd egy excel táblázatot bocsátott a szervezők rendelkezésére segítségképpen. Azóta is folyamatos a gyűjtés, így újabb kérdés merült fel: Orosvári Zsolt nyílt üzenetekben igyekszik elérni a minisztériumnál, hogy legalább az ágyak után kifizetett áfa visszatérítésében legyenek segítségükre. A vásárlások után már több mint egymillió forint adót fizettek ki. Jelenleg a 27 százalékos áfával az állam négy adományágyból egyet elvesz.

A kezdeményezés akartalanul nemcsak a gyerekosztályokon uralkodó állapotokra hívta fel a figyelmet, de széles körben hatott az ország hasonló problémákkal küzdő más területeire is. A bútorral nem rendelkező, sörpadon alvó mentősöknek ugyanúgy kellene ágy, mint a sebészetekre, sürgősségire vagy a hospice osztályokra.

A térképen már ágyadományokat kapott városok láthatóak, az adományakcióhoz az Anyák az Anyákért Alapítvány és a Social Pont Alapítvány is csatlakozott.

Ha Te is hozzájárulnál egy ágy megvásárlásához, itt teheted meg:
Anyák az Anyákért Alapítvány számlaszáma: Magyarországról: Magnet Bank: 1620 0120 - 1853 4991;
Külföldről: IBAN: HU61 1620 0120 1853 4991 0000 0000, SWIFT: HBW EHUHB
A közlemény rovatba mindenképp beleírandó, hogy Ágyat az anyukáknak!

 

 

ADL - Debrecenimami

Forrás: Orosvári Zsolt Facebook oldala

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
2025 a masni éve

2025 a masni éve

Náluk minden karácsony ugyanúgy kezdődött. A doboz lekerült a polcról, előkerültek a régi díszek, a konyhát betöltötte a fahéj és a sütemény illata. Ugyanaz az abrosz, ugyanazok az ízek, ugyanazok a megszokott mozdulatok. Idén azonban anya megállt egy pillanatra.
Ugrás az oldal tetejére