Jelenlegi hely

Gyermekorvosok egyesülete: csúcsot dönt a bárányhimlős megbetegedések száma

Csúcsot dönt idén a bárányhimlős megbetegedések száma Magyarországon, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint április közepéig mintegy 17 ezer fertőzést regisztráltak, ez az ötéves átlagértéket is meghaladja - olvasható a Házi Gyermekorvosok Egyesületének közleményében, amelyet egy szerdai, a témában tartott budapesti sajtótájékoztató alkalmából juttattak el az MTI-hez.

Az OEK első negyedéves statisztikái arra utalnak, hogy idén sem csökken a bárányhimlő elterjedtsége - írták, hozzátéve: tavaly majdnem 41 ezer megbetegedést regisztráltak.
Hangsúlyozták, hogy a bárányhimlő nem csupán a gyermekeket érinti, hanem azokat a felnőtteket is, akik nem estek át a betegségen, különösen a várandós anyákat. A legkritikusabb időszakot a terhesség első húsz hete, valamint a szüléshez közeli napok jelentik: az akkor elkapott fertőzés mind az anyának, mind a magzatnak fokozott kockázatot jelent, a terhesség alatt azonban nem adható védőoltás.

A szakemberek szerint a bárányhimlő elleni védekezésre nem csak gyermekvállalás előtt kell gondolni. Célszerű a betegség megelőzése a többgyermekes családokban, valamint azoknál a serdülőknél és felnőtteknél is, akik gyermekkorukban nem estek át a fertőzésen, mert a második, harmadik gyermekek betegsége általában súlyosabb, a felnőtteknél pedig nagyobb a szövődmények kialakulásának kockázata, és rendszerint súlyosabb lefolyású a bárányhimlő.


A közleményben idézték Póta Györgyöt, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökét, aki szerint egyéves kor után, de mindenképpen közösségbe kerülés előtt ajánlott beoltatni a gyermekeket a betegség ellen. Optimális időzítés, ha 15-18 hónapos korukban adják be nekik a kétadagos vakcinát, minimum 6 hét különbséggel.
Becslések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 5-10 százaléka nem esett át a bárányhimlőn gyermekkorában, ezek az emberek fogékonyak a fertőzésre.
Kiemelték, hogy a betegség elleni védőoltás szerepel az Egészségügyi Világszervezet vakcinációs ajánlásában. Az Európai Unió több tagállama is úgy döntött, hogy a vakcina a kötelező nemzeti oltási program része legyen, így Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, valamint Olaszország és Spanyolország több régiója is.

Felidézték, hogy az Egyesült Államokban nagyon elterjedt betegségnek számított a bárányhimlő a védőoltás 1996-os bevezetése előtt, ez után azonban egy csapásra javultak a statisztikák. Jelenleg az Egyesült Államok 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek megkapja a fertőzés elleni szérumot - tették hozzá.
Bár Magyarországon is évek óta szó van arról, hogy a vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, a bárányhimlő elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak önkormányzati finanszírozású programok segítségével érhető el.
A megyei jogú városok közül elsőként tavaly októberben Hódmezővásárhely döntött egy átfogó védőoltási program elindításáról: az önkormányzat ingyenessé tette a betegség elleni szérumot a településen élő 18 év alatti gyermekeknek és fiataloknak. Idén először Egerben indul hasonló kezdeményezés: májusban kezdik beoltani a 2014. augusztus 1. után született gyermekeket - olvasható a közleményben.

 

forrás: MTI

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
2025 a masni éve

2025 a masni éve

Náluk minden karácsony ugyanúgy kezdődött. A doboz lekerült a polcról, előkerültek a régi díszek, a konyhát betöltötte a fahéj és a sütemény illata. Ugyanaz az abrosz, ugyanazok az ízek, ugyanazok a megszokott mozdulatok. Idén azonban anya megállt egy pillanatra.
Ugrás az oldal tetejére