Jelenlegi hely

A kisgyermekes anyák egészségértése a legjobb Magyarországon

A kisgyermekes anyák átlagos Összesített Egészségértési Indexe szignifikánsan magasabb, mint egy felmérésben vizsgált többi nő és férfi értéke. A kisgyermekes anyukák például könnyebben találják meg, ítélik meg és értik meg a védőoltásokkal, szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információkat, mint a többiek.

A magyar családokban a gyermekgondozással, az egészséggel, betegséggel kapcsolatos teendők ma is nagyobb részt hárulnak a nőkre, ezért kiemelten fontos a jövő generáció szempontjából a kisgyermekes anyák egészségértési szintje, azaz hogy mennyire tudnak egészségügyi kérdésekben és az egészségügyi rendszerben tájékozódni és mennyire képesek megfelelő döntéseket hozni a prevencióval vagy a betegségek kezelésével kapcsolatban.

Egy közelmúltban készült felmérés eredményeit elemezve kiderült, hogy a 15 évnél fiatalabb gyermeket nevelő magyar édesanyák egészségértési szintje ugyan magasabb az átlagosnál, és eléri a nyugat-európai lakosok átlagos értékét, de még így is minden harmadik családanya egészségértése a problémás vagy nem megfelelő kategóriába esik, azaz nekik nehézséget okoz megszerezni, megérteni, feldolgozni és alkalmazni a saját és családjuk számára fontos, az egészségükkel kapcsolatos információkat.

Ilyenkor ősszel, az iskolakezdéskor és az ezzel sokszor együttjáró fertőzéses időszakban különösen aktuális a kérdés: vajon mennyire jelent problémát az édesanyáknak a sokszor összetett feladatot jelentő beteg családtagok gondozása, a védőoltásokkal és a megelőzéssel kapcsolatos döntések meghozatala.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének jóvoltából Magyarországon is elkészült a nemzetközileg validált Egészségértés – Health Literacy Survey EU kutatás – kilencedikként a világon, melyben a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek a modern társadalomban. A kutatás nem tudásszintet, hanem az élet három, egészséggel kapcsolatos területén (egészségügy, prevenció, egészségfejlesztés) mért négy információfeldolgozási szintet (elérés, megértés, értékelés, alkalmazás), illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket, képességeket mért.

A 2015-ben, 1008 fős reprezentatív mintán végzett kutatás óriási problémát tárt fel, hiszen az adatokból kiderült, hogy minden második magyar embernek nem megfelelő vagy problémás az egészségértése, a magyarok 43%-ának nehézséget okoz az orvosi információk értelmezése, értékelése. A kutatásból ugyanakkor arra is fény derült, hogy a nők egészségtudatossági szintje magasabb a férfiakénál – hasonlóan a vizsgálatba bevont legtöbb országhoz. De mi a helyzet a gyerekeket nevelő anyákkal?

A kutatás külön csoportként kezelte a kisgyermekes anyákat, akiknek 15 évnél fiatalabb gyermekük van. Az elemzésben két másik csoport eredményeivel vetette össze ennek a csoportnak az eredményeit: olyan nőkkel, akiknek nincs 15 évesnél fiatalabb gyermekük, valamint a férfiakkal.

Kiderült, hogy minden harmadik családanyának problémás az egészségértési szintje, ami a teljes lakossághoz képest jobb eredmény ugyan, mégis elgondolkodtató arány, ha figyelembe vesszük az anyák családi egészséggondozásban játszott kiemelt szerepét. Ha a konkrét kérdéseket elemezzük, kiderül, hogy minden harmadik kisgyermekes anyának nehézséget jelent például annak megítélése, hogy mely védőoltásokra lehet szükség, ugyanúgy közel egyharmaduk korlátozottan érzi képesnek magát arra, hogy megítélje, a médiából szerzett, betegségekkel kapcsolatos információk megbízhatóak-e.

Ugyanakkor elmondható, hogy a kisgyermekes anyák átlagos Összesített Egészségértési Indexe szignifikánsan magasabb, mint a többi nő és férfi értéke. Érdekes, hogy saját bevallásuk szerint könnyebben találják meg, ítélik meg és értik meg a védőoltásokkal, szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információkat. Körükben közel minden harmadik válaszadó könnyűnek találta ezeket a feladatokat, míg a másik két csoportban csak minden negyedik, minden ötödik ember vélekedett így.

A médiából szerzett információk megbízhatóságának megítélése is könnyebb számukra, mint az átlagos magyar embernek. 2/3-uk kifejezetten vagy inkább könnyűnek érzi ezt, míg a másik két csoportban ez csupán a válaszadók felére igaz. Itt is fontos megjegyezni, hogy ugyanez a feladat az, amit a legnagyobb arányban találtak inkább vagy nagyon nehéznek is – 1/3-uk csak korlátozottan érezte magát képesnek erre.  Az ebbe a csoportba tartozók egészséggel kapcsolatos cselekedetei, döntései nagyban kiszolgáltatottak a másoktól kapott információknak. Rengeteget jelenthet esetükben a védőnők, gyermekorvosok, háziorvosok, szakorvosok és gyógyszerészek segítsége az egészséggel kapcsolatos információk értelmezésében.

Az egészségértés képessége átszövi a mindennapjainkat, így a bevásárlást is érinti. Az élelmiszerek csomagolásán található információk megértése kiemelten fontos az anyák körében, akik jellemzően a családi bevásárlásokat végzik, azonban közel harmaduknak ez nehézséget okoz. Igaz ugyanakkor, hogy ezen a területen is „jobban teljesítenek” az anyák az országos átlagnál, hiszen minden negyedik, ebbe a csoportba tartozó nő nagyon könnyűnek tartja ezeknek az információknak a megértését, ezzel szemben a másik két vizsgált csoportban 15-16% százalék állította ugyanezt.

Mivel a 15 évnél fiatalabb gyermekeket nevelő anyák eleve magasabb egészségértési szintről indulnak, és mivel családjukra, gyermekeikre nagy biztonsággal kiterjedne minden rájuk vonatkozó pozitív program, a felmérés eredményei alapján elmondható, hogy érdemes lenne kifejezetten az édesanyák egészségértését támogató programok kidolgozása. Ez vonatkozhat akár a tudásszint növelésére, akár döntéshozási segítségre, akár arra, hogy hogyan tudnák hatékonyabban egészségre nevelni gyermekeiket, bevonni a férfi családtagjaikat, hogy megoszthassák velük ezeket a terheket.

Forrás: aipm/csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogyan segíts gyermekednek az óraátállítás okozta bioritmus eltolódásban?

Hogyan segíts gyermekednek az óraátállítás okozta bioritmus eltolódásban?

A hirtelen időváltás, amit az óraátállítás okoz, megterheli a nagyok és kicsik bioritmusát is.
Húsvéti dekorációk otthonra – varrd meg maradék anyagokból!

Húsvéti dekorációk otthonra – varrd meg maradék anyagokból!

Húsvét közeledtével a boltok tele vannak dekorációkkal, de valljuk be: a saját kezűleg készített díszek sokkal hangulatosabbak. Ráadásul ez egy szuper kis kreatív program – akár egy nyugodt esti „énidő”, akár közös alkotás a gyerekekkel.
Tavaszi gardróbmentés - kezdő varróknak is

Tavaszi gardróbmentés - kezdő varróknak is

Ahogy beköszönt a tavasz, előkerülnek a könnyedebb ruhák – és sokszor ilyenkor vesszük észre, hogy némelyik darab már nem olyan izgalmas, mint tavaly. A jó hír az, hogy néhány apró varrási trükkel új életet adhatsz a kedvenceidnek, ráadásul olyan megoldásokkal, amiket egy kezdő is bátran megcsinál. Ha még nem tudsz varrógéppel dolgozni, érdemes elsajátítani: gyorsabb, szebb és magabiztosabb lesz tőle minden átalakítás.
Furcsa és különleges nőnapi szokások a nagyvilágban

Furcsa és különleges nőnapi szokások a nagyvilágban

Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás. Ez bizony igaz a NŐNAP esetében is. Érdekes különbségek vannak szerte szét a világban. Ha lehetne választanom, határozottan tudom melyiket szeretném ;-) Magyarországon régen a nénikék az utcán árulták a borostyánlevélel közrefogott hóvirág és ibolya csokrocskákat. 2005 óta a hóvirág védett növénynek számít, így kikerült a repertoárból. Ma a szál virág és/vagy a csoki lett a divat.  
Ugrás az oldal tetejére