Jelenlegi hely

Vízkereszttől a farsang farkáig - népszokások és babonák

Ez a régies kifejezés tulajdonképpen a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra, a farsangi időszak végére vonatkozik. Izgalmas, mulatságokkal, babonákkal, különleges népszokásokkal teli időszak.

A farsang farka a télbúcsúztató karneváli időszak, ilyenkor rendezik a híres riói és velencei karnevált, Magyarországon a mohácsi busójárást. A farsang hagyományosan a párválasztás és az esküvők időszaka is volt, mert a nagyböjt időszakában már nem lehetett esküvőket tartani. Később pedig már nem volt rá idő a gazdálkodás miatt.

Ciprusi karneváli menet (Forrás)

A farsangvasárnap utáni hétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők korlátlanul ihattak, férfi módra mulathattak.

A farsangi időszaknak csak az eleje biztos, a végét a mozgó ünnepként nyilván tartott húsvét határozza meg.

Vízkeresztkor kezdődik, hamvazószerdáig tart

Farsang mozgó ünnep, a húsvéthoz kötődik a kiszámítása. Ahhoz pedig tisztában kell lenned a következő fogalmakkal is: vízkereszt, húshagyókedd, hamvazószerda.

Némi fogalommagyarázat:

Vízkereszt

Ezt a napot legtöbben a karácsonyfa leszedése miatt jegyeztük meg, nem véletlenül. Ezen a napon ér véget a keresztény hagyományok szerint a karácsonyi ünnepkör és kezdetét veszi a farsangi időszak. A vízkereszt ünnepe a második legrégebbi keresztény ünnep a húsvét után. Három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn.

Húshagyókedd

A farsangi szezon utolsó napja, a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben.

Ekkorra esik a velencei karnevál utolsó napja is. Neve is a böjtre utal: carnevale azaz carne vale, elhagyni a húst, hiszen ezen a napon lehetett utoljára húst enni. Ez is mozgó ünnep, időpontja a húsvéttól függ. Maximalistáknak jelzem: a visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

Hamvazószerda

Régi nevén hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda a húshagyókedd utáni nap. Ennek sem véletlen az elnevezése, ezen a napon az őskeresztények vezeklésképpen hamut szórtak a fejükre. A pap az előző évi virágvasárnapi barka elégetéséből származó hamuval keresztet rajzol a hívők homlokára. A hagyomány 1091 óta él, ekkor rendelte el II. Orbán pápa.

Hamvazás 1955-ben (Forrás: Fortepan / Hámori Gyula)

Természetesen ide is került egy kis kibúvó: torkos csütörtök már hamvazószerda után, vagyis a böjti időszakban van, de a pazarlás nem tűrő paraszti hagyomány teremtett egy napot, hogy a farsangról megmaradt fogások ne vesszenek kárba, ha nem is éppen böjti ételek.

Húshagyókedd napja tele van időjósló megfigyelésekkel, babonákkal

A régi időkben a gazdák megfigyelései alapján úgy hitték, hogy ha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben.

Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot.

A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett.

Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.

Búcsú a téltől

Sok helyen húshagyókedden, a farsang végén, szalmabábut vagy koporsót égettek el ilyenkor, így temették el jelképesen a telet.

Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés,  mely  a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása”, a sardózás, a busó és a kuka (dőre) járás  csak néhány a farsangfarki szokásokból.

Télűző busójárás 1979-ben Mohácson (Forrás: Fortepan / Erdei Katalin)

Régen  ekkor volt  legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való „megütögetése” és az állatok körülfüstölése is.

2025-ben a farsangi időszak kiemelt dátumai:

  • Január 6., vízkereszt: A farsangi időszak kezdete
  • Február 14., Valentin-nap: A szerelmesek ünnepe
  • Március 2., farsangvasárnap: A farsang farka kezdete
  • Március 3., farsanghétfő: Busójárás Mohácson
  • Március 4., húshagyókedd: A farsangi időszak vége, a nagyböjt kezdete
  • Március 5., hamvazószerda: A böjti időszak kezdete
  • Március 6., torkos csütörtök

ADL - Debrecenimami

Forrás1; Forrás2; Forrás3; Listakép: Pexels / Carlosdetrip-11731605

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Egy pillanatnyi meggondolatlanság miatt akár a jövőd is tönkremehet. Tippek és tanácsok, mit kell és érdemes ilyenkor tenni.
Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

„Nincs olyan álarc, amelyik félre ne csúszna néha.” – Idézetek a láthatatlan maszkjainkról.
Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Ugrás az oldal tetejére