Jelenlegi hely

Lelki – fizikai táplálás

Az újságok, szakmai folyóiratok leginkább azt helyezik fókuszba, hogy milyen jelentős szerepe van az anyatejes táplálásnak, valamint az édesanya mikor, hány éves kortól, mit adjon enni gyermekének, hogy egészségesen táplálkozzon. Pszichológusként egy másik fogalomra szeretném az olvasók figyelmét ráirányítani: a „lelki táplálás”.

A pszichológusok szinte minden fórumot megragadnak, hogy hangsúlyozzák az anya-gyermek kapcsolat fontosságát. A gyermek, születése után, egyfajta szimbiotikus kapcsolatban áll az anyával. Ez természetes, hiszen a csecsemő az anya gondoskodása nélkül meghalna, nem képes létezni.

“Akit nem simogatnak eleget, annak kiszárad a lelke.” – Móricz Zsigmond

Bizonyos pszichológiai elméletek szerint a csecsemő elsődleges célja, hogy az anya táplálja őt: ha éhes, akkor elégítse ki szükségletét. Ha ez így lenne, akkor elvesztené jelentőségét az anya biztonságot adó melegsége, gondoskodása. Vegyünk egy példát, ami azt szolgálja, hogy érzékeltessem, a fizikai táplálás fontossága mellett megjelenik a lelki táplálás igénye is. Mit gondolnak önök, van-e különbség két majomkölyök fejlődésében, ha az egyiket egy „drót-anya”, a másikat egy „szőr-anya” táplál? A kísérlet arra szolgál, hogy bebizonyítsa, miszerint hiába kapja meg a táplálékot a majom az élettelen “drót-anya” majomtól, fejlődésében vissza fog maradni, vagyis szüksége van az anya melegségére, gondoskodására (mindezt a “szőr-anya” szimbolizálja), ami túlmutat a fizikai tápláláson.

A gyermek hasonlóképpen vágyik az anya melegségére, gondoskodására. Az édesanya vagy annak hiánya, akár elhanyagolás miatt, komoly fejlődési zavart okozhat, mely negatív módon befolyásolja a gyermek személyiségét.

Amíg a fizikai szinten a táplálás, addig lelki szinten a testi kontaktus, a gondozás, a szeretgetés jelenik meg alapvető igényként. A gyermek biztonságát, tehát a fizikai és lelki táplálás együttes jelenléte adja. Egyik, vagy a másik nélkül a gyermek félelmet és bizonytalanságot fog megélni. Az anyának, a fizikai táplálása mellett, rá kell hangolódnia gyermekére, mindez a biztonságos kötődés alapja. Az anya tükröző, empatikus magatartásával lehetővé teszi, hogy a gyerek megtanulja megérteni saját érzéseit. Másképpen fogalmazva, a gyermek az anya arckifejezésén keresztül sajátítja el mindezt.

Gondoljunk csak arra, amikor a gyerek elesik, legtöbbször fájdalmas, aggódó arckifejezéssel a szülők azt próbálják kommunikálni a gyereknek, hogy „katona dolog”, most megütötte, fáj, de el fog múlni. Amennyiben az anya-gyerek kapcsolat stabil alapokon áll, akkor a gyerek vágyni fog az anya közelségére, így az ölelgetés, szeretgetés át fogja lendíteni a gyereket a kezdeti ijedtségen.

 

Mit üzenünk a gyereknek?

Pszichológusként mindig informatív számomra, amikor ennek az ellentétét látom, vagyis a gyermek „hisztizik”, földhöz vágja magát, ezzel párhuzamosan a szülő türelmét elveszítve ráncigálja, kiabál. Hiba, sőt hosszú távon káros. A szülői magatartás, fenyegető, akár agresszív viselkedés komoly fejlődési elakadást okozhat. Az egymásra való hangolódás következtében az anyának is meg kell élnie a biztonságot, valamint azt, hogy a kontroll elvesztése visszafordíthatatlan.

 

Mit üzen a gyerek?

Ahogy a szülő megtanulja, hogy mikor, mit adjon enni gyermekének, meg kell tanulnia azt is, hogy mit jelentenek azok a jelzések, melyeket néha az anya félreértelmezi. Az édesanya és a gyermek közötti kapcsolatot ésszerűen és célirányosan változó intenzitással működő jelzések és veleszületett magatartásformák szabályozzák. Ez a szabályozás nagyrészt öntudatlanul valósul meg, bizonyos fokig kikerülhetetlenül. Jó példa erre a gyermek sírása. A csecsemő sírása kezdetben nem más, mint jelzés: „valami nincs rendben”, ezzel kommunikálja diszkomfort érzését. Később ehhez összetettebb érzések is társulnak. Mindenesetre a gyermeksírás az anyában ösztönösen, szinte leküzdhetetlen érzést ébreszt, hogy a kicsihez siessen, felvegye, megvigasztalja. Az édesanya odaforduló magatartása a babában pedig elégedettséget vált ki.
 

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus

Forrás: bebikkicsikesnagyok.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

A téli hónapokban gyakran tapasztalható fáradtság és energiahiány a hideg időjárás, a rövid nappalok és a kevesebb napfény miatt alakul ki. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy energikusabbnak érezd magad ebben az időszakban:
Apák a gyermeknevelésben

Apák a gyermeknevelésben

Hogyan élhetik meg valóban a szülőséget az édesapák?
Ugrás az oldal tetejére