Jelenlegi hely

A legrövidebb éjszaka – Szent Iván-éj

Idén június 21-én lesz az év leghosszabb napja, vagyis a legrövidebb éjszakája, melyet a hagyomány szerint Szent Iván-éjnek neveznek. A nyári napforduló ünnepe a kereszténységet megelőző korokból ered. A világ minden táján örömtüzeket gyújtanak, ami mutatja a fény és a világosság győzelmét a sötétség és a halál felett, ekkor kezdődik a csillagászati nyár is. A szerelem, szenvedély, a termékenység, örök megújulás és a megtisztulás varázslatos éjszakája is ez.

Évszázadok óta Keresztelő Szent János napjának előestéjén, június 23-án ünnepeljük a nyári napfordulót, a hozzá kapcsolódó hagyományok jóval korábbra, a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza. Szent Iván éjjelén bármi megtörténhet – tartja a néphagyomány.

A nyári napforduló nem véletlenül olyan mágikus jelentőségű: A Nap június 21-én áll a legmagasabban, ekkor éri el pályájának csúcsát. Ez a Nap életének felezőpontja, ami után féléves hanyatlás következik.

A néphit szerint ezen a napon minden eléri létezésének csúcspontját, a lehetőségek kitágulnak.

Ilyenkor a megtisztulás rítusai kaptak főszerepet, a népszokások így a tűz és a víz köré szerveződtek. Az emberek tűzön ugráltak át, megfürödtek a folyóban és ágakat merítettek a vízbe. Az ősi ember Szent Iván-éji tűzgyújtásával a Napot akarta segíteni a sötétség elleni harcban. A tüzet a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tartották.

Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re (szökőévben 20-ra) esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. Az 5. századtól említik a Szent Iván éjszaka együttes megünneplését Keresztelő János ünnepével.

Maga az elnevezés keresztény eredetű, Keresztelő Szent Jánoshoz köthető, a János név régi magyar alakjából (Jovános, Ivános), illetve a szláv Iván névből származik. Európa szerte időtlen idők óta ülik meg a nyári napfordulót a szláv, germán, és északi népek, de a druidák számára is jelentős esemény volt a legrövidebb éj, amit az Ég és a Föld nászának tartottak, ennek megfelelően tisztelegtek előtte.

A Szent Iván-éji tűzgyújtás hagyománya egész Európában elterjedt. Mindenütt más és más népszokásokkal ünnepelték az év leghosszabb napját, de a tűz valamilyen módon mindenhol szerepet kapott.

Szent Iván éjjelén rendszerint hatalmas örömtüzeket gyújtottak és lángoló kerekeket gurítottak le valamilyen magaslatról. Az örömtűz körül összegyűlt a környék apraja-nagyja, énekeltek és táncoltak. Ezzel elűztek minden rosszat, és elősegítették a jó termést, a házasságot, a gyermekáldást stb.

A XIX. század végéig szinte nem volt olyan európai falu, ahol június 24-én ne gyúltak volna fel a nyár középi örömtüzek. A tűzrakás és a tűzön átugrálás szokása sok helyen máig megmaradt.

Égi tűz és földi tüzek

A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. Régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A földi tűz az égi Nap párja, a világosság, a tisztaság, az egészség, az életöröm jelképe, ezért a megtisztulással, a gyógyítással és az egészség megőrzésével kapcsolatos szokásokat gyakoroltak Szent Iván varázslatos éjszakáján. A tűzzel illatos növényeket, virágokat is füstöltek, amelyeket később gyógyításra is felhasználtak.

Úgy tartották, a tűzbe dobott gyümölcs különleges erőt kap. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.

A magyar néphitben is ismert, hogy Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány. Az aranyfényű virág csak néhány pillanatig él. Aki keresve-keresetlen rátalál, érteni fogja az állatok nyelvét, sőt van, ahol úgy tartják, a füvekét és fákét is, és meglátja a földbe rejtett kincseket. Vagyis úgy hitték, ez a fényes nap nem mindennapi erőket mozgósíthat.

Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni. Mivel a közösség sorsa függött a jó terméstől, ilyenkor a települések apraja-nagyja együtt ünnepelt, és ez a jó szokás máig fennmaradt: a Szent Iván-éj vidám társasági esemény.

A Szent Iván éjszakához kapcsolódó leghíresebb alkotás a Szentivánéji álom című vígjáték, amelyet 1595-ben William Shakespeare írt. A művet 1863-ban Arany János fordította magyarra.

Forrás

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Mire jó a csend?

Mire jó a csend?

Túl nagy a zaj a világban, rengeteg inger, üzenet jut el hozzánk, állandóan szól valami. Értékessé vált a csend, hiszen a rohanó hétköznapokon kevés adatik belőle. Amikor nyáron egy hétre kiürült a lakásunk – táborozó gyerekek, üzleti úton lévő férj – „megcsendült a csend”.
„Elereszti a hasizmokat úgy, hogy a hasa kissé lesüllyedjen, majd elgondolkozik azon, hogy már megint milyen kövér lett az utóbbi időben”- avagy a nő és férfi közötti különbségek

Szégyenlős vagy csábító - avagy a nő és a férfi közötti különbségek a zuhanyzóban

Micsoda rendkívüli kihívást jelent az, ha valaki úgy dönt, megosztja sorsát, vagy inkább a fürdőszobáját egy ellenkező neművel... 
Hol zöldebb?

Zöldnek lenni trendi! Magyarország zöld térképe

Egy nagyon kedves olvasónk, Gábor kérésére most egy olyan hazai gyűjteményt hoztam el Nektek, amiben térképes és tematikus kereső segítségével tudjátok fellelni azokat a helyeket és szolgáltatókat, akik egy kicsit zöldebbé teszik mindennapjaitokat.
Amit mond és amit gondol - 15 férfi-mondat

Amit mond és amit gondol - 15 férfi-mondat

A férfiak sohasem fogják megérteni a nőket, és a nők sohasem fogják megérteni a férfiakat...
Ugrás az oldal tetejére