Életmód, egészség

A szénhidrátok anyagcseréjét hormonok szabályozzák. Az étkezések alkalmával bevitt szénhidrátot az emésztőrendszer bontja le építőköveire, majd a véráramba kerül. A véráramban a cukor egyszerű cukor formájában van jelen, ezt nevezik vércukornak. A vér segítségével jut el a cukor a sejtekhez.

Manapság a fogyókúrák világában elég nehéz eligazodni mit is ehetünk reggelire és mit nem. Sokan sokfélét mondanak, mindenki esküszik az általa már kipróbált receptre. Mégis azt gondolom nincs olyan recept, ami mindenkinél bevált, hiszen minden ember más, másképp működik a testünk, a hormonrendszerünk és az anyagcserénk. Főként igaz ez a kismamákra és a pici gyermekes anyukákra, akik néha kívánósak, néha pedig maguk sem tudják eldönteni mit is egyenek.

Az előző részben a testi szimbolika, a hát- és gerincfájdalmak okára, magyarázatára keresetük a választ, most pedig következzen néhány igazoltan hatékony technika és beavatkozási pont, amelyekkel a kellemetlen panaszok enyhíthetők, akár fel is számolhatók.

Minden évben ugyanaz a műsor: januárban nagyon elhatározom, februárban győzködöm magam, márciusban nekikezdek és rém büszke vagyok magamra, mert még pont időben vagyok, hogy mire lekerül a kabát meg a harisnya, bomba formában legyek. Majd március végére felhagyok a nagy életmódváltással, és áprilisba már azon egyezkedem az égiekkel, hogy ez egyszer nem lehetne-e, hogy őszig harisnyában és kiskabátban járhassak. Az úgy nekem nagyon komfortos lenne. A harisnya például szuper dolog, olyan klasszul összetartja az embert. De nem lehet. Kedvetlenül nézegetem magam a tükörben és kesergek...

Sorozatunk előző részében azt vizsgáltuk meg, hogy mikortól számít károsnak illetve krónikusnak a stressz és milyen típusú betegségeket okozhat.

Ebben az utolsó részben megnézzük, mi mindent vethetünk be a káros hatások ellenében.

Kellemesen jól laktam, köszönöm szépen nem kérek többet, elég volt, gondolod, majd lerakod az evőeszközt, eltolod a tányért, amin van még pár falat és elégedetten hátradőlsz.
Mennyire egyszerűnek tűnik, a kivitelezése valahogy mégis gyakran megcsúszik valamin.

Kora reggel. Végre csiripelnek a madarak, aranyló napsütésben csillog a kerti út. Olyan egyszerű és olyan szép. A tavaszi kép elandalít és elgondolkodtat, ide fogom tenni a fűszernövényeket, s az idén a muskátlikhoz nefelejcseket is ültetek a bejárat mellé és…

„Anyu, jössz? Elkésünk…!” Csörren a mobil, kulcs a kézben, táska, cipő… „Halló? Egy pillanat, visszahívhatom? Köszönöm.” „Jövök Kincsem! Futás!”

Feltűnt már, hogy a hosszú őszi- és téli fázós hónapokban az idő is lassabban lépked? A napokra rátelepszik a hideg időszakra jellemző puha szürkeség. Elvileg ráérünk, több az idő egymásra és saját magunkra, csak hát ott az ünnepi készülődés és rohanás izgalma, ráadásul sok családot ekkor érint, hogy a gyerek(ek) továbbtanulásához szükséges felvételikre is készülni kell. S nyilván hat ránk nem csekély számú elvárás, végső soron a jó esetben ezt a periódust jellemző pihenés újra zárójelbe kerül. 

Tele van az internet a szuperanyuk képeivel, akik szülés után pár héttel már csinosabbak, mint valaha. Mosolyogva mondják a kamerába, hogy mindez csak szervezés meg akaraterő kérdése. Tényleg?

Ki ne ismerné a híres magyar népmesét a sóról. Tanulságos és egyben komoly igazságra mutat rá a történet: az embernek egyszerűen lételeme a só. Nemcsak mint táplálék, de mint természetes külső - belső orvosság. Na, persze nem mindegy milyen sóról beszélünk, ahogyan az sem, milyen formában juttatjuk el szervezetünkhöz. A jó minőségű, természetben megtalálható só az egyik leghatékonyabb ősi gyógymód többek között a különböző légúti megbetegedések esetén is. 

Amikor a radiológián várakozunk a gyerekünkkel egy vizsgálat előtt, általában átfut az agyunkon a  gondolat: Vajon, ezek árthatnak is? Mire kell figyelnie a szülőnek és mi alapján dönt az orvos?