Jelenlegi hely

Kismamanapló - 1. hét

A Pécsimami kismamanaplója itt élő anyukák várandósságát kíséri figyelemmel: hétről-hétre.
 

 
Nevem Rebeka, egy gyönyörű másfél éves kisfiam van. Lénárd Pécsett született természetes úton, most is így szeretnénk...

Gondolatban. Az első hét gyakorlatilag még az utolsó menzesz napjaival azonos... Ekkor még igazából nem is vágytam újból babára, csak felgyülemlettek az emlékek, hiszen a kisfiam is az év legvégén fogant.
 
 
Egyre több „babás hírt” hallottam innen-onnan, egyszerre „mindenki” terhes lett körülöttem, vagy pedig arra vágyott. Kezdtem úgy érezni, mintha csak vesztegetném az időmet, abban úgyis biztosak voltunk, hogy még szeretnénk babát, csak eddig nem jött el az ideje...

(2012. december)
 

 


Zoltán vagyok, és nagyon szerencsés :) Van egy gyönyörű feleségem Anikó, és egy imádnivaló 1,5 éves kislányom, Sára. Most éppen a következő gyermekünket várjuk, aki remélhetőleg október végén érkezik majd. Olvasva a Pécsimami oldalát úgy döntöttem, hogy klaviatúrát ragadok és megírom egy kispapa szemszögéből is élményeinket eme utazásról.

 
Üdv Kiscsapat, ki itt dzsemboriztok Apátok nemesebbik fertályán! Pihenj!
E héten piros betűs ünnep van, így tessék regenerálódni!
(2013 január)
 
 
 
 



Anikó vagyok, most várom második kisbabámat. Sára lányunk természetes úton született a Pécsi Szülészeti Klinikán,  a párommal most is közösen és boldogan készülünk életünk  nagy eseményére ugyanott, ugyanazzal az orvossal és szülésznővel.

 
Minden a legnagyobb rendben van. Sára lányunk szoptatása még folyik, így még a menzeszem össze-vissza jön meg, de már látszik rajta némi következetesség. E héten épp megjött.

(2013 január)
 
 
 
 
 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

„Nincs olyan álarc, amelyik félre ne csúszna néha.” – Idézetek a láthatatlan maszkjainkról.
Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Ugrás az oldal tetejére