Mi az a probiotikum és mire jó?
A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő dózisban jótékony hatásúak az egészség fenntartásában. Alkalmazásuk viszonylag új keletű, azonban tény, hogy hozzájárulnak az immunrendszer egészséges működéséhez, illetve számos emésztési problémában jótékony hatásúak. Puffadás, antibiotikum-kezelést követő bélflóra-pusztulás, különféle fertőzések okozta emésztési problémák esetén egyaránt alkalmazhatók. Emellett az egészséges hüvelyflóra fenntartásában, a hüvely gombás és bakteriális fertőzéseinek a kivédésében és kezelésében is kedvező hatásúak a megfelelő, szájon át szedett vagy hüvelyben alkalmazott probiotikumok.
Probiotikumok gyógyszerformákban
A probiotikumok különböző gyógyszerformákban kaphatók; pl. szuszpenziók, kapszulák, tabletták, granulátumok, kúpkészítmények, tamponok stb. egyaránt elérhetők. Különféle élelmiszerek, így joghurtok, kefirek, sajtok is tartalmaznak probiotikus kultúrákat. Bár például a joghurtokban is találhatók Lactobacillusok, ezek fogyasztása egy magas koncentrációban probiotikus baktériumokat tartalmazó probiotikus kúrát nem helyettesít. A gyógyszertárakban megvásárolható termékek egyféle vagy többféle mikroorganizmust tartalmazhatnak, a leggyakrabban Lactobacillus és a Bifidobaktérium törzseket. A szükséges napi dózis legalább egy-egymilliárd darab az említett baktériumokból.
Probiotikum terhesség előtt és alatt
Minden kismamában felmerül a kérdés, hogy szabad-e, netán szükséges-e a probiotikumok terhesség alatti alkalmazása?
Néhány tudományos, klinikai vizsgálat eredménye már rendelkezésre áll, ami irányadó a probiotikumok várandósság alatti szedését illetően.
A probiotikumok terhesség előtti, alatti és utáni alkalmazása egyaránt előnyös. A probiotikumok segítségével kialakított vagy fenntartott egészséges hüvelyflóra minden életkorban segítséget nyújt a hüvely bakteriális és gombás fertőzéseinek a megelőzésében. A védő hatású, probiotikus baktériumok ugyanis megakadályozzák a kórokozó baktériumok és gombák túlzott mértékű, betegségekhez vezető elszaporodását. Ezek a patogén baktériumok és gombák okozta fertőzések amellett, hogy kellemetlenek, egyes tanulmányok alapján a teherbeesést is megnehezítik, illetve megakadályozhatják. Kialakult terhesség esetén az infekciók terhesség alatti komplikációkkal, így a koraszüléssel is összefüggésben állnak. A bakteriális és gombás fertőzések hatására a koraszülések gyakorisága megnő.
A megszületendő gyermek a születése pillanatától kezdve profitál az anya egészséges bél- és hüvelyflórájából. Az anyaméhben fejlődő magzat teljes mértékben védett a baktériumoktól, beleértve a jótékony és a kórokozó baktériumokat is. Elsőként a hüvelyi úton történő szülés során (császármetszéssel történő szülésnél ez elmarad) találkozik az újszülött baktériumokkal, mégpedig az édesanyja hüvelyflórájának a baktériumaival. Lényeges tehát, hogy milyen összetételű a szülő nő hüvelyflórája, hiszen az ott található baktériumok kezdik meg benépesíteni az újszülött szervezetét, és játszanak szerepet az újszülött immunrendszerének az erősítésében.
Igazolt, hogy a kismama terhesség alatti probiotikum-fogyasztása a későbbiekben kihat a gyermek egészségére is. Ritkábban lesznek allergiásak a gyermekek és ritkábban jelentkezik esetükben az ekcéma (más néven atópiás dermatitisz vagy neurodermitisz). A csecsemők és két évnél fiatalabb gyermekek mintegy 15 %-át érintő viszketéssel kipirosodással járó bőrbetegség gyakorisága jelentősen csökkenthető a terhesség alatti probiotikum-alkalmazással.
Klinikai vizsgálatok alapján a csecsemőkorban kialakuló atópiás dermatitisz megelőzése céljából a terhesség és szoptatás alatti Lactobacillus rhamnosus GG szedése bizonyul a leghatékonyabbnak.
A siker érdekében a terhesség utolsó trimeszterében javasolt leginkább a probiotikum szedése, illetve a szoptatás ideje alatt, különösen az első hat hónapban.
A probiotikumok szedése mellett a jótékony baktériumok tartós, szervezetbeni megtelepedését is támogatni kell. Ahogy az sok helyen olvasható, terhesség és szoptatás alatt kiemelt figyelmet kell fordítani a változatos étkezésre, ügyelni kell a rostdús táplálkozásra. A rostok – számos kedvező élettani hatásuk mellett – a szervezetben prebiotikumként funkcionálnak, azaz elősegítik a jótékony hatású baktériumok megtelepedését.
Dr. Budai Marianna Ph.D.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges