A nők elleni erőszak megelőzése közös ügyünk
Az Európai Parlament az idei nőnap kapcsán kiemelten foglalkozik a nők elleni erőszak témakörével.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2014. március 5-én napvilágot látott jelentése a világ eddigi legnagyobb felmérésének eredményeit mutatja be, hogy leleplezze a nők által elszenvedett bántalmazás mértékét.
Nőkkel szembeni erőszak: „olyan nemi alapú erőszakos cselekmény, amely a nőknek fizikai, szexuális, lelki sérülést vagy szenvedést vagy gazdasági hátrányt okoz, illetve okozhat, beleértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszerítést vagy a személyes szabadságtól való önkényes megfosztást, akár a köz-, akár a magánéletben”.* Az erőszak e formája a nők és a férfiak közötti egyenlőség egyik legnagyobb akadálya. Jóllehet fokozott figyelem övezi e problémát, a nőkkel szembeni erőszak továbbra is a társadalom valamennyi szintjén megfigyelhető, és valamennyi uniós tagállamot érinti.
A nők elleni erőszak nemcsak az áldozatokra van kihatással, hanem családjaikra, barátaikra és az egész társadalomra is. Meg kell tehát vizsgálni, mi a társadalom és az állam reakciója ezekre a visszaélésekre. Ezért uniós és tagállami szinten egyaránt szükség van a nők elleni erőszak leküzdésére és megelőzésére szolgáló intézkedésekre.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) kezdeményezésében készült, a nők elleni erőszakos cselekményeket vizsgáló átfogó statisztikai felmérésben több mint 40 ezer, 18 és 74 év közötti, az EU összes tagállamában élő nőt kérdeztek meg ebben a témában. Az FRA egész Unióra kiterjedő felmérése az Európai Parlament nők elleni erőszakkal kapcsolatos adatok iránti felkérésére válaszul készült.
A felmérésben kapott válaszok alapján a többek között kiderül, hogy:
-
- a nők 33%-a tapasztalt fizikai és/vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta. Ez 62 millió nőt jelent.
- 22%-uk tapasztalt fizikai és/vagy szexuális erőszakot a partnere részéről.
- az összes nő 5%-át erőszakolták meg.
- a nők 11%-a mondta azt, hogy helytelen közeledést tapasztalt a közösségi oldalakon, vagy szexuális tartalmú e-maileket vagy szöveges (SMS) üzeneteket kapott. A fiatal (18–29 éves) nők 20%-a esett áldozatul ilyen jellegű internetes zaklatásnak.
- a nők 55%-a tapasztalta már a szexuális zaklatás valamilyen formáját. A szexuális zaklatásnak áldozatul esett nők 32%-a mondta azt, hogy az elkövető a főnöke, munkatársa vagy ügyfele volt.
- a párkapcsolaton belüli erőszak legsúlyosabb esetét az áldozatok 67%-a nem jelentette be a rendőrségnek vagy más szervezetnek.
Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága (FEMM)
Az Európai Parlament első alkalommal az 1986. június 11-i állásfoglalásában kongatta meg a vészharangot a nőkkel szembeni erőszak problémájával kapcsolatban. Azóta a Parlament a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) útján rendkívül fontos szerepet játszik ezen a területen.
2014 januárjában a FEMM bizottság új, saját kezdeményezésű jelentést fogadott el, amely a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemmel kapcsolatban a Bizottság számára megfogalmazott ajánlásokat tartalmaz. Ebben felszólítja a Bizottságot egy uniós stratégia és egy cselekvési terv benyújtására, valamint arra, hogy az elkövetkező három év folyamán jelölje ki a nőkkel szembeni erőszak felszámolásának európai évét. A jelentést a jelenlegi parlamenti ciklus végéig kell benyújtani a plenáris ülésnek.
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság magyar tagjai:
Az Európai Parlament kiemelt célkitűzése az esélyegyenlőség megteremtése. A 2009-2014-es ciklusban az európai parlamenti képviselők 35% nő.
Gazdasági válság hatásai a nőkre
A gazdasági válság különösen súlyosan érinti a nőket. Nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, nő körükben a munkanélküliség, és a szociális szolgáltatások visszavágásának árát is gyakran ők fizetik meg. A válság idején általában fokozódik a nőkkel szembeni erőszak. 2013. március 12-i állásfoglalásában az Európai Parlament kiemelte, hogy a gazdasági válság kedvez a nők elleni zaklatás, bántalmazás és erőszak valamennyi formájának, különösen a prostitúció fokozódásának. A képviselők kiemelték, hogy a válság és a költségvetési megszorítások közepette a nők kevesebb erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy megóvják saját magukat és gyermekeiket az erőszaktól.
Az Európai Unióban a nők a férfiaknál átlagban 16,4%-kal keresnek kevesebbet, és a munkaerő-piaci helyzetük is bizonytalanabb, ez pedig még inkább kiszolgáltatottabbá teszi őket.
* Forrás: Az Európa Tanács nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezménye), Európa Tanács, 2011.
A cikk forrása: www.europarl.hu