Gyermeknevelés

Kivételesen nem a TV vagy az internet veszélyeitől. Hanem igaziból, a hétköznap konfliktusoktól. Nem a gyerekek közötti súrlódásokra gondolok, hanem azokra, amelyek idegen, vagy ismerős felnőttekkel adódnak. Amelyek a játszótéren, a járműveken, a boltban, az utcán leselkednek ránk. Amibe ártatlanul belekeveredünk, mert belénk kötnek, provokálnak minket. Biztos mindannyian rengeteg példát tudnátok sorolni, így én is. 

Sokszor minden igyekezetünk és szándékunk ellenére sem tudjuk, hogy mi volna a legjobb gyermekünk számára. Dunát lehet ugyan rekeszteni az elméletekkel, könyvekkel, vagy akár a rokonság és baráti kör jó tanácsaival… mégis fel-felbukkan a bizonytalanság, hogy jó módszereket választottunk-e, jó úton kísérjük-e gyermekünket a felnőtté válás felé.

Ugye te is rendszeresen (de legalább évente egyszer) találkozol azzal a dilemmával, hogy milyen különórát válassz a gyerekeidnek? És főleg: hol keresd kérdéseidre a választ arra, hogy milyen lehetőségek vannak, milyen időpontban és milyen áron. Vegyük sorra ezeket a kérdéseket!

Gyermeket nevelni izgalmas, de korántsem egyszerű feladat. Hát még ha az anyuka pszichológus és a fejében túl sok a szakirodalom. Ha gyereknevelésről van szó, legtöbbször bőven elég az ösztöneinkre hallgatni és aszerint cselekedni. Hogyan készüljünk a gyermek születésére, ki a jó szülő, milyen következményekkel járhat a nehéz gyermekkor – ilyen és ehhez hasonló kérdésekről faggattuk Királyné Szentkuti Katalin pszichológust, leendő édesanyát. 

Lehet-e internet nélkül a társadalom aktív tagjaként létezni ebben a felgyorsult, felszínes, globalizált világban? Sajnos azt kell, hogy mondjam, földhöz ragadottnak titulálják azokat az embereket, akik kihagyják a web adta számtalan lehetőséget.

Gyerekkel az élet nem mindig móka és kacagás, minden nap tartogat valami izgalmat.

Vigyázat! A nyugalom megzavarására alkalmas képi hatások következnek! Suta mami újra a pályán.

Minden évben eljön a pillanat, amikor hivatalosan is elkezdődik a nyári szünet. Túl vagyunk az év végi témazárókon, a hegedű záró koncerten, a kamarazenei fesztiválon, a néptánc bemutatón, az osztálykiránduláson, az iskolai gálán, kihevertük a bizonyítvány okozta sokkot, „majd jövőre kijavítod!” felkiáltással belevetjük magunkat a nyár örömeibe.

A skandinávok messzeföldön ismertek a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése és fenntartása kapcsán. A svéd családpolitika világosan megfogalmazott célja, hogy támogassa a kétkeresős családmodellt, és azonos jogokat, illetve kötelezettségeket biztosítson férfiaknak és nőknek egyaránt. A kisgyermekes szülőknek jár a rugalmas munkaidő, az állam jelentős juttatásokkal segíti a magas színvonalú gyermekgondozást. Magyarországon is évek óta ösztönözve van, hogy a nők szülés után térjenek vissza a munka világába, de...

Valamikor az 1980-as években a tanító néni családlátogatásra ment egy elsős kisfiú szüleihez. Az élénk eszű, gazdag fantáziával rendelkező, eleven, mozgékony kisfiút nem kötötte le a 45 perces tanóra, kicsit unatkozott és jobban érezte magát a pad alatt, ámde a tanárai csodálkozására hibátlan válaszokat adott a pad alól és pontosan folytatta az olvasmányt.

Mi jellemzi az Y és a Z generációt? Mit és hogyan tud segíteni a szakember a szülőknek, családoknak? Mit tehetnek a függőségben szenvedők hozzátartozói? Hogyan működik az „elég jó” család? Sok más téma is szóba került a Szülőnek lenni Konferencián az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán.